Júniusi nyerteseink!

Júniusi számban megjelent rejtvényünk helyes megfejtői közül,  nyerteseink:  
Getz Klaudia, Sinka Dóri, Zöldi Adorján!  
Gratulálunk, a nyereményeket postán küldjük!

Rajzpályázat!

Kedves gyerekek!

Rajzpályázatot hirdetünk, melynek témája: hurrá nyaral(t)unk! Méret megkötés nélküli, ceruzával, filccel, zsírkrétával készített, ötletes műveket várunk.
Fődíj: squash belépő a Néveri squash clubba!

Beküldési határidő: 2012. szeptember 18!
A rajzokat küldhetitek postán (névvel, életkorral és címmel ellátva): Vác 2600, Attila u.9. címre,
vagy elektronikus formában  a vacipolgar@gmail.com e-mail címre!

Süket vagy siket?

Egy barátom kért meg, hogy alkalomadtán fejtsem ki véleményemet egy cikkben a süket-siket szópárról. Valószínûleg arra volt kíváncsi, hogy a kettõ közül melyik a helyes. Elsõként azt kell leszögeznem, hogy mindkettõ helyes, tehát egyik sem hibás, csupán közöttük stílusbeli különbség van, s ez befolyásolja a nyelvhasználatot. Mielõtt azonban erre kitérnék, hadd említsem meg, hogy elsõ szövegemlékünkben, a Halotti beszéd és könyörgésben is megtaláljuk a mai ü hang helyén az i-t.. Íme: Heon tilutoa ig fa gimilce tvl.

Mai értelmezéssel: Csak egy fa gyümölcsétõl tiltotta (tudniillik az elsõ embert). Amint látjuk itt a gyümölcs szavunk gyimilcs alakban fordul elõ. Ezzel a hangváltozással magyarázhatjuk meg, hogy a köznyelvi a fül és a külsõ egyes nyelvjárásokban: fil , illetve kilsõ alakban él. Ennek ellenkezõjét figyelhetjük meg viszont a köznyelvi idõ és igyekszik szavunk esetében, melynek nyelvjárási megfelelõi üdõ, illetve ügyekszik. a nyelvjárási változatában. Az i-ü hangváltozást szaknyelven a labializációnak, ü-i-t pedig illabializációnak nevezzük. A labiális magánhangzó nyelvészeti megnevezése ugyanis ajakkerekítéses, illabiálisé pedig az ajakréses. A labializációról tehát akkor beszélünk, ha az ajakréses magánhangzó ajakkerekítésessé

válik, az illabializációkor pedig ennek éppen a fordítottját figyelhetjük meg. A siket és a süket hangváltozás tehát a labializációra példa.

Fentebb azt írtam, hogy fil, a kilsõ és társai nyelvjárási alakok. De hogy állunk a siket szóval? Az új kiadású Magyar értelmezõ kéziszótár (Akadémiai Kiadó 2003) a süket címszó mellett feltünteti a siket alakot is. Ezt választékos vagy hivatalos vagy népies stílusúnak minõsíti. Nyelvmûvelõ kéziszótárunkban is szerepel mindkét forma. Ez a szótár, az ÉKsz.2-vel megegyezõen, a süket szót köznyelvinek, a siketet pedig régies, népies, illetve hivatalosnak tünteti fel. Megemlíti még, hogy az argóban ilyen kifejezések is szerepelnek, mint süket duma, süketel, azaz 'fölösen, értelmetlenül beszél', ezért „az orvosi és a hivatali gyakorlatban siket forma terjedt el”. Az értelmezõ kéziszótár i hangzós változataira az alábbi példákat hozza fel: siketnéma

intézet, siketnéma személy. Természetesen a hivatalos siket helyett ezekben a kifejezésekben sem hiba a süket elõtag, használata, de-ahogy a szótárak is írják – az elõbbi választékosabb. Vannak azonban olyan szavaink, melyekben csakis az i változatú alakokban élnek. Ilyen például a siketfajd, amely egy hegyvidéki

erdõkben élõ, pulyka nagyságú tyúkalakú vadmadár. A szóhasználatot tehát a stílusbeli különbség határozza meg. Engedtessék meg, hogy befejezésül egy személyes példával hozakodjam elõ. Lõrincze-díjas nyelvtársammal, Holczer József piarista tanárral gyakran váltunk levelet. Legtöbbször – archaizálási szándékkal – a következõ mondattal búcsúzunk: Jó egészséget és eredményes nyelvmívelést kívánok. A nyelvmívelést korábban mindig „nyelvívelés”-re javította ki a számítógép helyesírást ellenõrzõ programja. Ma már a nyelvmûvelést javasolja. Joggal, mert ma ez a közhasználatú szó. Persze „nyelvívelés”-rõl nemigen tudnak a szótárak.

Dóra Zoltán

Ami közművekből látszik

A Magyar Értelmezõ Kéziszótár szerint a közmû: a lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló, közületi tulajdonban és kezelésben lévõ mûszaki létesítmény. A közmûvek: szenny- és csapadékvíz csatornák, víz és gázvezetékek, az elektromos és távközlési ellátás hálózatai, távfûtés. Jellemzõen föld alatt helyezkednek el, csak a fedlapjaik, szerelvényeik látszanak és az a kis tábla a házfalakon mely a vezetékek/szerelvények

helyét jelöli. Ami látszik: aknafedlapok, víznyelõk, tetõlefolyó bekötések, tûzcsapok, falikarok, lámpaoszlopok, elzáró szerelvények, telefonfülkék.

Vácott a „Védett értékek törzskönyve” a következõ közmûtartozékot tartalmazza:

Bódenlósz öntöttvas csatorna fedlap, Magy. Kir. Távbeszélõ-hálózat fedlapja, lámpaoszlopok, falikarok, régi tûzcsapok. Adalékok Vác közmûellátásához:

Vác ma is használt közmûellátásának gerince Karay-Krakker Kálmán polgármestersége idején (1924-1935) épült ki. A Városkultura 1934. évi kettõs számát Vác városának szentelték. A Polgármester írta az elõszót, írt benne többek közt: Váczy-Hübschl Kálmán, Markó József, Andor György (Vác vízvezetéke), Zarka

Elemér (Vác csatornázása), Lesenyei (Linhardt) József (Vác város szennyvízkezelése).

A vízvezeték építés gondolata már 1906-ban felvetõdött. A víznyerõ helyet a Buki-szigeten találták meg. Zarka Elemér „kir. mûsz. tan.” 1912-ben elkészítette a vízvezeték tervét, de ez az I. világháború miatt nem valósult meg. A vízkivételi mû, szivattyúgépház és az ellátó vezetékrendszer 1928-ra készült el. A Bukiszigeteken lévõ vízmû gépházat és lakóépületet Váczy-Hübschl Kálmán tervezte, helyi védelem

alatt áll (Törzskönyv 5.3). Vác vízellátása mára további vízbázisokkal és ellátó vezetékekkel egészült ki.

Vác csatornázása elválasztott rendszerû, vagyis külön szennyvíz- és külön csapadékvíz csatornát létesítettek.

Az iker szennyvíz fõgyûjtõ a Duna-parton, majd a Gombás-patak keresztezését követõen Ligetben halad. Mérete a Ligetben: 2 db 60 cm belméretû beton csõ. Befogadó a Derecske-dûlõben lévõ biológiai szennyvíztisztító telep (Hétkápolna mellett). Az elsõ szennyvíztisztító ún. OMS kutakkal létesült és  Magyarország elsõ tisztítótelepe volt. A belvárosi Duna-szakaszon (Börtön és Gombás patak közt) három csapadékvíz kitorkollás vezet a Dunába: Mátyás király utca (85/145 cm), Fürdõ utca (100/170 cm), Bajcsy-

Zsilinszky utca (80/140 cm). Az elektromos ellátás kiépítésérõl 1904-ben kezdtek tárgyalásokat a Ganz gyárral. A város költségén kiépített hálózatot a Ganz gyárnak 20 évre bérbe adták. A földgázellátás és a távhõellátás kiépítése 1972-tõl kezdõdött meg. A kiegyezéssel egyidejûleg, 1867. május 1- jén a magyar postaszervezet kivált az osztrák postából és Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közintézmény lett. 1881-ben Puskás Tivadar és fivére megnyitotta Budapesten az elsõ magyar telefonközpontot. Baross Gábor miniszter 1887-ben egyesítette a postát és a távírdát, 1888-ban pedig államosította és a posta szervezetébe

integrálta a telefonszolgáltatást. Ma több távközlési szolgáltató is mûködik.

Bódenlósz, Vác. Bódenlósz József és Fiai Vasöntöde 1913-ban létesült. A Budinszky-Bódenlósz Vasöntöde

és Radiátorgyár 1923-tól kezdõdõen vált jelentõssé,a huszas évek végén 200 fõ dolgozott itt. A gyár az egykori Temetõ út (ma: Naszály út) 18. számú ingatlanon volt. Érdekesség, hogy a Bódenlósz gyárban gyakornokoskodott 1924- 25-ben Haris Béla mérnök-ezredes (1901-1979). Tabán csatornázási terveinek készítésekor felmértem és lerajzoltam egy Bódenlósz fedlapot. Ilyen fedlapok beépítését tartalmazta a

terv is. A kör alakú öntöttvas fedlap 620 mm átmérõjû, 2 db 20 mm-es kiemelõ lyuk található rajta. Felirata: Bódenlósz, Vác. A városban sok helyen látható, a fõutca felújítása során is megóvásra és visszaépítésre kerültek.

A szennyvízelvezetés általában elmarad a vízellátástól. Ez az ún. „közmû olló”. Vácott kis MAGY. KIR. TÁVBESZÉLÕ- HÁLÓZAT Az általam ismert egyetlen váci „királyi” fedlap a Görgey utcában, a Posta mellett található. Pesten az Alkotmány utcában, Budán a Várkert Bazár elõtt és Kolozsváron is láttam ilyen

fedlapot. A Görgey utca felújításakor egy rövid idõre eltûnt, de szellemes módon került vissza:

egy nagyobb fedlapba lett behelyezve és megõrízve. TEUDLOFF-DITTRICH BUDAPEST Ez a felirat és a TD monogram szerepel az 1928-ból származó földfeletti tûzcsapokon.

Walser Ferenc 1858-ban kezdte meg önálló mûködését Budapesten, majd 1870-ben 200 munkással  gyártelepet alapított. Gyárából egymás után kerültek ki a jobbnál jobb tûzoltófecskendõk. Csak  Magyarországon eladott fecskendõinek a száma elérte a 12 ezret. Szállított a Balkánra, Kis-Ázsiába, Törökországba és az Amerikai Egyesült Államokba is. A gyár 1897- ben a Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Részvénytársaságba olvadt, majd l913-tól Teudloff- Dittrich Budapesti Armatúra Szivattyú- és Gépgyár

Részvénytársaság néven szerepelt. 1931-ben profilját a MÁVAG Gépgyár vette át.

Vácott – egyre fogyatkozva – kékre, pirosra festve láthatók a TEUDLOFF-DITTRICH tûzcsapok.

Szalay Ákos

a.szalay@dunaweb.hu

Felhasznált irodalom:

– Magyar Értelmezõ Kéziszótár (1550 oldal, 8 cm vastag), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 790-791 oldal

– Városkultúra, Vác, VII. évfolyam 19-20. szám, 1934. november 10 (Váczy-Hübschl Kálmán, Andor György,

Zarka Elemér irásai)

– www.vacarhivum.hu, a Karay-Krakkerek c. kiállítás tablói

– Vác története II. (Studia Comitatensia 14), Szentendre, 1983

– Vác, belváros RRT. Közmûtervezési munkarész, 1992. II. hó (FÕMTERV, Tsz.: 221.038), közkutak, közmû szerelvények

fényképei

– Tabán városrész útépítés, csatornázás, 1992. V. hó (FÕMTERV, Tsz.: 22.91.464) Bódenlósz csatorna aknafedlap felmérése

– www.vac.hu, Védett értékek törzskönyve, 15. Kiegészítõ elemek, 15.1 Bódenlósz öntöttvas csatorna fedlap, 15.2,

Magy. Kir. Távbeszélõ-hálózat fedlapja 15.8, lámpaoszlopok, falikarok 15.11 Régi tûzcsapok

– www.magyar-tuzolto.hu

A Mária-út Vácra ér

Azt mondják, nagy kultúrák utolsó fázisában az emberek a városokba özönlenek, ahol az aszfalton elkopik az eszményiség, felhalmozódik a bûn, Istent és az erkölcsöt pedig a történelem szemétdombjára hajítja a

kultúra hamis üressége. Így volt ez Rómában is, és így van ez ma is, elég, ha csak körbenézünk szép, új világunkban. A harangszó már nem jut el a lélekhez, a csillagok is csak az emlékezetben ragyognak. Azt is mondják, hogy nagy kultúrák alkonyán az ember azért menekül vissza a természetbe, hogy újra megtanuljon csodálkozni, alázatosnak lenni. A város csupa ember, a természetben minden zsoltár, amely Istenre mutat.

Az Istennel való ilyetén találkozásnak megvannak a maga hagyományai, elég, ha csak a zarándokutakra

gondolunk, amelyek közül ma a leghíresebb, a Szent Jakab sírjához vezetõ El Camino zarándokút Spanyolországban. De vajon hányan tudják, hogy itt, nálunk Közép-Európában is kiépítés alatt áll egy 1400 kilométer hosszú zarándokút, mely az ausztriai Mariazellt és az erdélyi Csíksomlyót köti össze. Ez a Mária-út, amely egyszerre szeretne lenni turistaút és zarándokút, értékes program és értékek gyûjteménye, az önismeret útja és egy új szemlélet, spirituális élmény és szakralitás, közösségi élmény és turisztikai ajánlat. Az út vagy annak kisebb szakaszai csoportosan vagy egyénileg is bejárhatók lesznek, elsõsorban gyalogosan, de akár kerékpáros változatban is. Az utat útjelzések (a fõút lila m betû) és táblák jelölik majd,

ajánlott szálláshelyek várják a vándorokat és térképes zarándokkalauz készül. A zarándokok az útvonal bejárása során, az állomásokon pecsétet és egyedi azonosítású gyöngyszemet kapnak, amelybõl a saját rózsafüzérüket fûzhetik fel az egész út végigjárása folytán. A kelet-nyugati tengely mellett észak-déli útvonal is tervezett, így egy Közép-Európát átívelõ keresztet kapunk.

Ezt további alternatívák és leágazások egészítik ki, felfûzve ez által a különféle zarándokhelyeket, természeti és épített, valamint kulturális értékeket. És itt kerül a képbe városunk Vác is, mint püspöki székhely. 2012. január 29-én ugyanis a Hétkápolna plébániáján megalakult a Mária-út Vác-Dunakanyar csoportja, amely a jövõben koordinálja a térségen átfutó Mária-utakkal kapcsolatos tennivalókat. A tervek szerint a lila jelzésû

fõútvonalról Márianosztránál ágazna le egy piros mellékág, mely Kóspallag, Kismaros és Verõce érintésével érkezne meg Vácra, hogy majd a Hétkápolnától tovább induljon Máriabesnyõ felé. További érdekesség, hogy Váctól már kész van egy sárga mellékág, amely a Börzsöny után a Cserhát felé futó lila fõútvonallal teremt összeköttetést. A terepi munkát lelkes civilek és egyesületek végzik, így például városunkban a Váci Reménység egyesület és a Cserhát Baráti Társaság aktivistái. Ez mellett megalakult a Pest megyei önkormányzatok Mária-út egyesülete is, melyhez több – az útvonalon érintett – önkormányzat is csatlakozott. A terepi munkálatok a tavasz beköszöntével veszik majd kezdetüket. A csoporthoz és a munkálatokhoz bárki csatlakozhat (borzsonyhegyseg@gmail.com), aki „újra meg szeretné pillantani az eget”.

Kenyeres Oszkár

Beszélgetés Lukácsné Tamás Katalinnal

Én Tamás Katiként ismertelek meg. Szerintem akkor, bár hihetetlen, 1969-et írtunk és éppen elkezdtük

tanulmányainkat a Petõfi iskolában, illetve a deákvári templom hittanóráin. A vidám gyermekévek után sokáig nem találkoztunk, csak a családod sikeres vállalkozásáról hallottam híreket

…

1998-ban elnyertétek az „Év Volkswagen Kereskedõje”, 2005-ben az „Év Volkswagen Haszongépjármû

Kereskedõje” címet. 1999-ben az Importõr által meghirdetett értékesítõi versenyek helyezettjei voltatok.

2003-ban a „Szakmai Nobel díj” Gyémánttû kitüntetését vehetted át, ami a Volkswagen gyár legrangosabb szakmai elismerése. 2006-ban a Családbarát munkahely oklevelesei voltatok, melyet az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adományozott. Ebben az évben a Hewitt legjobb munkahely felmérése a 8. helyre sorolt 52 vállalatból.

2007-ben az Eurent Autókölcsönzõ „Legjobb Partnere Díj”-át kaptátok meg. Kérlek, mesélj az olvasóknak arról, hogy milyennek látod ma, a válság idején, a versenyszférát! Azokat a díjakat, amelyeket a gazdasági válság elõtt kaptunk, nehéz lenne a mai helyzetben elérni. Hálás vagyok, hogy a cég magáénak tudhatja ezeket, hiszen ezekbõl erõt tudtunk meríteni a mostani nehéz helyzetben!

… és akkor megpróbálok válaszolni arra a kérdésre, hogy milyennek látom a versenyszférát ma:

Hektikusnak, de ma az autós üzletágban egy szakmai tisztulási folyamat zajlik! A csak pénzügyi befektetõknek nem éri már meg ezzel foglalkozni. De mi, akik elsõként a szakmai tudásunkat tettük bele a vállalkozásba, kitartunk és fõként az ügyfelek érdekeit, rezgéseit figyeljük, hiszen ebbõl élünk.

Egyébként azt gondolom, hogy a verseny helyzetben is, bár lassan, de visszakerülnek a régi erkölcsi normák a helyükre, és el kell hinnünk, hogy a becsületes és tisztességes munka meghozza gyümölcsét!

Tudom, e miatt a kollégák úgy gondolják, hogy túlontúl naiv vagyok!

Van e szerepe annak, hogy valaki nõként tevékenykedik ezen a területen? Más egy férfi vállalkozó, mint egy nõi vállalkozó? Pont az elõzõ gondolatmenethez kapcsolódva, a válaszom egyértelmûen az, hogy igen! Sokszor csak apró finom dolgok azok, amelyeknek az elsõ benyomás révén hatásuk van. De ezek a benyomások nagyon meghatározók. Például nekem fontos, hogy a környezetem rendben legyen. Itt gondolok a dekorációra, az otthonos légkörre, így aki bejön a kereskedésünkbe, az bizalmat szavaz már az elsõ pillanatban. Fontosnak tartom a kollégáimmal való bizalmi beszélgetéseket is.

Ha egy kolléga nehéz idõket él át, akkor, ha családi problémái miatt nem tud teljesen a munkára koncentrálni, nem az az elsõ, hogy fegyelmit adok neki, hanem megkérdezem tõle, – tudok e segíteni, hogy újra jól teljesítsen?!

Cserében én is megosztom velük a gondolataimat.

Hiszen ha én kitalálok valami agyament dolgot, és nem lesz, aki megvalósítsa, akkor az, semmit se ér! Szükségem van a közös ötletelésre! 

Manapság furcsa, ha erkölcsi normákat, elveket emleget valaki az üzleti életben. De tudom, hogy Te, szilárd erkölcsi alapokkal rendelkezel. Errõl tanúskodik vállalkozásotok, a Lukács & Tamás Kft. 10 parancsolata is:

Tanulj meg mosolyogni, mert a mosoly nem kerül semmibe, de emléke sokáig megmarad!

Fontos és elengedhetetlen az ügyfél elégedettsége!

Az ügyfél tisztelete szent és sérthetetlen! 

Egy hajóban evezünk, csapatjátékosok vagyunk és törekszünk a professzionális mûködés elérésére!

Tiszteljünk mindenkit, hiszen mindenki munkája fontos számunkra! 

Törekedj arra, hogy a munkádat mindig lelkiismeretesen végezd! 

Csak az hibázik, aki dolgozik, ebbõl következik, hogy nem mentegetõzünk, nem vádaskodunk, vállaljuk a felelõsséget!

Elengedhetetlen, hogy folyamatosan képezzük magunkat és egymást („Jó pap is holtig tanul”)! 

Legyen elég egyszer elmondani a feladatot, hogy úgy legyen! 

A jó munka gyümölcse a megérdemelt pihenés ahhoz, hogy elölrõl tudd kezdeni az egészet.

Miért tartod fontosnak a felsorolt pontokat?

Miért tartom fontosnak? Ezt nem tudom egy vagy két mondatban elmondani!

Így gondolkodom, így érzek és hiszem, hogy csak így érdemes bármit is csinálni! Mi szolgáltatunk, de talán egy kicsit tanítunk is ezzel! A kft 10 parancsolatát + eggyel még ki is egészítettétek:

„A Tízparancsolatot igyekezz betartani, ehhez a cégvezetés minden támogatást és segítséget biztosít számodra.” Ezt olvasva nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy az ember értse az üzenetet.

Szerinted a vallás, a hit milyen szerepet kell, hogy betöltsön egy vállalkozó, egy nõ, egy anya életében?

Azt hiszem a legfontosabb kérdéshez érkeztünk el, a hit kérdéséhez! Nem tudom elképzelni az életem, bármely szerepérõl legyen is szó, hogy azt ne a hit vezérelje. Ha csak az elmúlt 3,5 évre, a gazdasági válságra

gondolok, feladtam volna, ha nem lett volna hitem. Feladtam volna, de az erõ, amit minden nap megkaptam segített. Erõt kaptam ahhoz, hogy este meg tudjam köszönni, hogy ezt a napot is túléltük. Ez az erõ segített abban a másokért érzett felelõségben is, hogy ha „nyájat” bíztak rám, akkor a „legelõ” is meg kell legyen hozzá, igaz egy kicsit gyér a fû. Ebben benne van a munkánk és azok a talentumok, amikkel megáldott a Jó Isten, de ezeket nem lehet elásni, ezeket használni kell! A példa, amit kaptunk, és amit adunk: úgy élj,

hogy példa légy! De ez hála és köszönet nélkül semmit, de semmit se ér!

Férjeddel öt fiút neveltetek-neveltek, már unokátok is van. A munka és a család is teljes odafigyelést
igényel. Úgy vélem, neked sikerült a harmóniát megteremtened magad körül. Mégis mit tartasz a legfontosabbnak az életben? Mi a fõ szabály?
Hálás vagyok a Jó Istennek, hogy ilyen családot adott, hogy szeretettel végezhetem a munkámat és, hogy nõként jól érzem magam a bõrömben. És mit tartok a legfontosabbnak az életben, mi a fõ szabály …?
… a méltóságteljes alázat mindenhez, amit Teréz Anya az élet himnuszában nagyon szépen és pontosan fogalmaz meg:
Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
Az élet szép – csodáld meg!
Az élet boldogság – ízleld!
Az élet álom – tedd valósággá!
Az élet kihívás – fogadd el!
Az élet kötelesség – teljesítsd!
Az élet játék – játszd!
Az élet vagyon – használd fel!
Az élet szeretet – add át magad!
Az élet titok – fejtsd meg!
Az élet ígéret – teljesítsd!
Az élet szomorúság – gyõzd le!
Az élet dal – énekeld!
Az élet küzdelem – harcold meg!
Az élet kaland – vállald!
Az élet jutalom – érdemeld ki!
Az élet élet – éljed!
Köszönöm az olvasók nevében is az optimista, erõt sugárzó válaszaidat és kívánom Nektek is és mindenkinek, hogy a nemzet, az ország mielõbb kilábaljon a mostani válságos helyzetbõl.

A Váci Szalon háziasszonya

Ványi Lászlóné volt

Két váci művészről

Kutatásaim során megtaláltam Kapás Sándor váci születésû szobrász és Santhó Miklós Vácott (is) élt, itt elhunyt festõmûvész életérõl szóló nekrológokat, melyek alapján az életrajzukat most közreadom.

Santhó Miklós fényképét fia, Santhó Kamill küldte el Németországból.

Kapás Sándor 

Kapás Sándor (Vác, 1867 – Csepel, 1937): szobrász, festõ, iparmûvész. – 1882-85: a budapesti ipariskola tanulója. Már diákként 1. díjat nyert Madonna szobrával, melyet Schuster Konstantin váci megyéspüspök megvásárolt (késõbb sokszorosítva is árusították). Mestere volt Kis György is – 5 évig a pécsi Zsolnay- gyárban mintázó szobrász, majd Ungvárott és Eperjesen élt, dekoratív plasztikákat,  síremlékeket, iparmûvészeti tárgyakat mintázott. Németországban, porcelángyárban keramikus. 1896-ban, az épülõ Országház szobrait mintázta többekkel. 1900: a világkiállítás alkalmából fél évet Párizsban töltött.

1902-ben Kölnbe költözött, s önálló iparmûvészeti mûtermet nyitott. 1903-ban, Adán, házasságot kötött Somody Rózsikával. Utána Budapesten mûtermet nyitott. Leánya közelében, Kõbányán lakott. Itt halt meg 70 éves korában. Kõbányán temették el.

Munkái: a) szobrok: Kassai Vidor, Schuster

Konstantin, Paduai Szt Antal mellszobrok. – Immaculata, 1907. – B. Vác remete, 1908 – Csáky Károly-emléktábla, 1929. – b) képek: Pusztaszentkirály, fõoltárkép: A korona fölajánlása; Sándorfalva, fõoltárkép: Szt Anna; Zsámbok, mellékoltárkép: Skapuláré királynéja. – Köztéri szobrai: Kossuth-emlék (Csuza),

Kukorica Jancsi-szoborcsoport. Sz. G. Kapás Sándor: Ave Maria, gypsz-szobor, vevõje özv. Ganz Ábrahámné, Budapest. (Mûvészet. Harmadik évfolyam, 1904 | Negyedik szám | p. 266-280. | Facsimile )

Santhó Miklós

Santhó Miklós (Mocsonok, 1869- Vác, 1944) festõ.

Szülei: Santhó Kamill és Geissler Irma. Apja Nyitrán volt gazdatiszt. Iskoláit Nyitrán végezte. Újpesten dolgozott (különféle munkákat végzett, hogy megélhessen).

1898-ban Falk Miksa üvegfestészeti mûintézetében volt tervezõ. Súlyosan megbetegedett. Felgyógyulása után Bécsbe ment. 12 évig Münchenben, 8 évig Berlinben alkotott. 1919. április 1-jétõl váci lakos.

Elõbb a Káptalan utca 3-ban, majd a Santhóházban, a Székesegyház-tér (ma Konstantin tér) 9-ben, végül a Konstantin-tér (ma Március 15. tér) 10. szám alatt volt mûterme. Festményei tárgyát a barokkvilág képezte, de festett portrékat is, Vácról tájképeket, utcarészleteket, középületeket. Bravúros stílusban rajzolt. Fõként tollrajzaival, akvarelljeivel aratott nagy sikert.

1934-1941 között megfestette a „Lehócia” néven mûködõ asztaltársaság tagjait. (Õfelsége a király, Buris herceg, Nádor, Országbíró, Marsall, Horvátok bánja, Tárnokmester, Fõlovászmester, Fõistállómester, Fõvadászmester, Fõudvarmester, Székelyek fõkapitánya, Fõpohárnokmester Testõr fõkapitány Tréfa-csináló mester, Kancellár, Szolnoki gróf, Cívis, Novaja zlemjai nagykövet, országos fõkapitány, kárpátaljai vajda, testõrkapitány, országos paraszt, fõudvarmester, a hadsereg fõparancsnoka, királyi trónálló, Tótorzság és Szlavónia bánja. A 27 tréfás név alatt: Andor Károly, Hadnagy Tibor, Hirmann István, Lehõcz András, Melha Endre, Wolkóber János, Neninger Gyula, stb. megfestett figurái láthatók.)

„Santhó annyi ötlettel, annyi kedvességgel, fõként pedig rajzai potonpénzen való elpocsékolásával tudta kierõszakolni a vásárlást, hogy mindenki megbocsátott neki és õ az 5, 10, 20 pengõs honoráriummal boldogan sietett tova, hogy egy jó cigarettát szívjon, hogy egy jó vacsorát egyen, hogy egy jó pohár pezsgõt igyon….A holnap soha sem volt fontos életében”. (Váci Hírlap, 1944) Ezért idõnként baráti segítségre szorult. Andor Károly „Háztartási kiadások naplójába” feljegyezte, hogy 1938. március 2. és 1943 decembere között 20 alkalommal adott pénzt Santhó Miklósnak. (1; 2; 3,20; 4-4,50 pengõ értékben.)

Bohém életvitelének köszönhetõen, nyomorúságos körülmények között, agyvérzés következtében, halt meg. Elsõ házasságából született Santhó Imre, második házasságából Santhó Kamill. Mindketten mûvészet iránt elkötelezettek lettek. (Imre (1900-1946) fotó- és képzõmûvész. Kamill,1940, zenész.)

Irodalom: Tragor Ignác: Vác mûemlékei és mûvészei. Vác, 1930. Váci Hírlapban megjelent nekrológ. (1944. április 29. és május 1. szám.) Santhó Kamill közlése, 2011.

Székelyhidi Ferenc

Régi magyar írásunk, a rovásírás

Nemzeti alaptantervünkben nagyon hangsúlyos helyet kapott végre a hazafias érzelemvilág fejlesztése,

és célként fogalmazódik meg a nemzeti hagyományok megismertetése, a nemzeti öntudat kialakítása. Értékeink, gazdag örökségünk megismerése és megismertetése gyermekeinkkel, olyan feladat, amivel nem késlekedhetünk tovább.

Õszinte örömmel adok hírt arról, hogy a Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális

Szakiskola és Diákotthonban ebben a tanévben is megrendeztük 2012. 02. 02. – Boldogasszony napján – az iskolai rovásíró és olvasó versenyt. A speciális szakiskola mind a négy évfolyamából jelentkeztek tanulók,

akik magyar nyelv és kommunikáció tantárgyak keretében ismerkedtek meg a Forrai Sándor-féle betûkkel és azok alkalmazásával. Mikesy György igazgató ünnepélyes szavakkal nyitotta meg a programot: „Öröm rovásírás kultúrán át megismerkedni a magyar õstörténettel, mely közben tartást is ad a magyar fiataloknak.”

Örömét fejezte ki, hogy itt az iskolában rovásíró verseny zajlik. Elmesélte, hogy már az 1990-es évek elején, – amikor a cserkészcsapatok újjá alakultak Magyarországon ,– õ maga is aktívan részt vett ebben segédtisztként. Akkor ismerkedett meg a rovásírással és olvasással, és lelkesen elsajátította.

A 2011/12. tanév legjobb rovásírója címet Putyer Anett 11. osztályos tanuló nyerte el, de minden versenyzõ eredményes volt. Nemzeti írásunk mérföldkõhöz érkezett. A napokban kezdõdtek el Kaliforniában azok a tanácskozások, amelyek eredményeként a rovás nemzetközi szabvány lehet, és így alkalmazható lesz a digitális kommunikációban. A hír egyrészt jó, mert digitalizált világunkban a rovás mûködõképes lesz. Másrészt, félõ, hogy a szabványosítást nem fogja jól viselni ez a kreativitást és magyar nyelvi tudást igénylõ és írásmód. Tapasztalataim szerint örökségünk, a rovás jó hatással van azokra, akik mûvelik, és alkalmas

arra, hogy vele a gyökereinkig visszanyúljunk, és megtaláljuk magunkat.

Balogh Éva

Nemzeti jércemell, avagy Talpra magyar!

Jércemell filé 4 db
Tejföl 3 dl
Csirkefar-hát 2 db
Fagyasztott parajpüré 20 dkg
Tojás 6 db
Tejszín 2 dl
Liszt 40 dkg
Vöröshagyma 1 fej
Tv paprika 1 db
Paradicsom 1 db
Fûszerpaprika
Foghagyma 2 gerezd
Zsír 1 evk.
Só ízlés szerint

Elsõ nap:
A csirkefar-hátról levágjuk a zsírzót és kb. 5 liter vízben a tisztított darabolt zöldségekkel (hagyma, paprika, paradicsom) feltesszük fõni egy lábasba.
Amikor felforrt lehabozzuk és közepes lángon 2 liter folyadék mennyiségûre forraljuk vissza, majd leszûrjük és hagyjuk kihûlni. Ez az alap lé.
A tejfölt szûrõruhán (tüll) keresztül egy éjszakán át hagyjuk csepegni.
A fagyasztott parajpürét hagyjuk kiolvadni, és sûrû szita segítségével ezt is lecsepegtetjük.
Második nap:

Az alap levet lezsírozzuk, és ismét feltesszük fõzni, azért hogy a benne lévõ vizet elpárologtassuk addig ameddig 1,5-2 deci sûrû kivonatot nem kapunk.

Langyosra hûtjük, és a lecsurgatott tejföllel, ízlés szerint sóval habverõvel simára keverjük. Ez a fehér tejfölmártás.

A lisztet, a paraj pürét, a 4 db felütött tojást csipet sóval és kevés vízzel összekeverünk, majd bõ sós vízben galuskát szaggatunk belõle. Forrás után leszûrjük és lehûtjük. A tejszínt a maradék két tojást, pici sót, a tört fokhagymát, a spenótos galuskát egy keverõ tálban összekeverjük és egy zsugorfóliával kibélelt õzgerincformába töltjük. Az õzgerincformákat tepsibe rakjuk, amibe egy kis vizet öntünk, és az egészet alufóliával letakarva 110 fokos sütõben kb. egy óráig pároljuk. (Hurkapálca próbát csinálunk, ha a tészta már nem tapad a fára, akkor a párolás befejezõdhet.) Ez a zöld galuskapuding.

A csirke melleket megsózzuk és egy serpenyõben a zsíron minden oldalát pirosra sütjük, majd takaréklángon, fedõ alatt, néha megforgatva 20 percet pároljuk.

A húst (kevés) fûszerpaprikába hempergetjük. Ez a piros hússzelet.

Tálalás: a nemzeti trikolorra gondolva tálaljuk az ételt.

A nemzeti jércemell elsõ ízben 2012. február 11-én készült el a felvidéki Gömör vármegyében, Hárskút településen, ahol 230 magyar anyanyelvû bálozó ropta a táncot. A talp alá valót a váciak által már ismert Joker Zenekar „húzta”, így könnyû volt teljesíteni . . .

TALPRA MAGYAR!

Ványi László mesterszakács

Mókuskerék

Mókuskerék

Baráti szeretettel ajánlom
Pinke József tanár Úrnak

A múlt sodrában torzult a lélek,
magva emberi…: az önös érdek.
Így távolodik föld és az ég
s árnyék marad a tegnap, meg a rég,
és oly kevés az a szent akarat,
mely lélekkel emelt várfalakat,
melynek becsülete volt a nemzet,
s hitébõl, érte zsolozsmát zengett…

Szegény mindig volt.
És mondd! – ki szánta?
Ujjaidnak párja megszámlálja!
Beteg feleség, vagy éhes gyerek,
egy galambfiókát sem ehetnek?
De, „aki száz, meg százezret rabol…”
az égre fölnézett-e valahol?
 Ha tette, csak a napnyugtát látta,
hogy jósoljon: menjen e csatába?!

A földi létünk körbe – körbe jár,
s halad a lét mezsgyéjén mára már,
aztán tovább…, egész a fejfáig,
a számolatlan csillagvilágig.
Aki kézben tart eget és földet,
göröngyöktõl óvja lépteinket.

Ó nép! – kinek csomagja oly nehéz,
mit az ámító hazugság tetéz…
Így volt ez mindig és így is marad,
hitben lángoljon fel újra szavad,
s bár az út fogy, de ott a kegyelem…
Imádkozzál megint, szerelmesen.

dr. sijó

"Adjátok vissza a hegyeimet!"

A február 6- és 12-e között tartott erdélyi héten Tündérkert megannyi hangja csendült fel. Az „Adjátok vissza a hegyeimet!” c. filmmontázsban Wass Albert szólt hozzánk. Nekem a szívem velejébe talált.
„Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet!(…)
Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyen kívül. Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mert nincsen nekem azokban az országokban keresnivalóm. Ne mondjátok, hogy lelek magamnak helyet a Kordillerákban vagy a Sierra Nevadán: mert a más hegyei azok, nem az enyimek. Az én számomra nincs szépségük és nincs békességük azoknak a hegyeknek. Adjátok vissza az én hegyeimet!”
Ahogy Rékasi Károly által felénk áradnak Wass Albert gondolatai, megmozdul bennem valami õsi… Egy ajándék, feladat, kihívás és csoda: Magyarnak lenni. Érzem a Hargita óvó ölelését, a Küküllõ sírását és a földben megszilárdult történelmet. Majd továbbtekintek a szívemben: fellüktet bennem a Tisza vadul cikázó õsereje, az Alföld határt nem ismerõ vidéke s a Duna ezer meg ezer éves varázsfátyla. S megérint a  történelem szava: gyõzelmek, tragédiák, áldozatok, halálközeli állapotok és az Õseink sorsa. Újra átélem
a titkot: Mibennünk él a földünk, a múltunk, a történelmünk, szilárdan és törhetetlenül, s csupán egyetlen lépéssel zúzhatjuk össze: Ha kilépünk a szívünkbõl.
Körültekintek a magyar jelenben: Túl sok ember tette meg ezt a ballépést. Sokak (túl sokak) szemében a haza csak egy olyan hely, ahol élünk, ahonnan jobb lenne elmenni, ahol a lét egy állandó mókuskerék. S vannak, kiknek a másik ember… Félelmetes kimondani azt, hogy egyesek számára a másik csak eszköz, de nem tudok másra gondolni, amikor szemébe hízelegve kisemmizik embertársukat, majd keresztüllépnek
rajta.
Most nagy a sötétség. De látnunk kell a fényt. Hiszem, hogy Isten a Fény, s aki szívébõl él, fény lesz maga is. Ilyen Láng maga Wass Albert is. Az életét össze akarták roppantani: A román Népi Törvényszék egy kirakatperben, ártatlanul halálra ítéli. A családi birtokot és a mindent jelentõ Erdélyt elszakítja az emigráció kényszerûsége. A Minden elvesztése pedig olyan sebet ütött rajta, ami egész életén át vérzett. Útja Hamburgba, majd onnan Amerikába vezetett. Ott az amerikai média nagykutyái nevét egy ideig  „feketelistára” helyezik – azaz egy kiadó sem jelentetheti meg Wass írásait – mert azok homlokegyenest
eltértek az általuk kézben tartott amerikai sajtónak nevezett, agymosásra használt eszköz termékeitõl. Az 1956-os forradalom amerikai visszhangját hallva óriási erõfeszítéssel lát munkához, hogy a magyarságon segítsen: hogy az emberek ne a kommunista propaganda, hanem az igazság tükrében lássák hazáját. Saját,
angol nyelvû kiadót nyit, és folyóiratokat hoz létre az emigrált magyarság számára. Élettõl és hazaszeretettõl
lüktetõ betûi pedig teljesítették a feladatot. Ez pedig nem kerülhette el a román kommunista vezetés  figyelmét… Kész kampányt indítottak ellene, melynek a román Népi Törvényszék ítélete adja a hazugságra épített alapot. A hazugsággal beoltották az amerikai sajtót is. „Kivénhedt magyar fasiszta” – ezzel a jelzõvel
illette az erdélyi írót egy floridai lap. Wass ellenkampányt indított, az amerikai hatóságoktól maga kérte az egykori bírósági ügy felülvizsgálatát – mely bebizonyította ártatlanságát. A következõ lépésben már az életét akarták kioltani. A román titkosszolgálat két merényletet is szervezett ellene.
Az egész életút megrendítõ, de az, ahogy Wass Albert viseltetik az élet, a hamis barátok, és az életére törõ emberek iránt, még megrendítõbb. Vallja, hogy az élet és a világ csoda. Vallja, hogy minden helyzetbõl van kiút. Ahogy életérõl írok, az képi formát ölt elõttem: Az örök tavaszba öltözik, melyet az isteni szikra olt be
életszeretettel és erõvel… Jobb, ha most az Õ írása beszél helyettem:
„Testvér! Valamit szeretnék mondani Neked.
Ne hidd, hogy csúnya a világ s az emberek rosszak.
A világ szép s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályos és idõnként visszatér. Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül.
A világot? A Te világodat.
De ne feledd el, hogy a Te világodon kívül van még egy másik világ és ez az igazi világ.
Gyökered, vagyis jellemed, adottságaid, érzéseid és az a sok láthatatlan holmi amit magadban hurcolsz egy életen át, ebbõl az igazi világból ered, és ahhoz a mesterséges másik világhoz, melyet magadnak csináltál, csak annyi köze van, mint a hóvirágnak az avarhoz, melyen átüti fejét midõn a földbõl elõbúvik.
Ha felületesen megnézed, azt hiheted, hogy ez a penészszagú halott szõnyeg tartja a hóvirágot a hátán. Pedig nem így van. Elõfordul, hogy erdõtûz támad s az avar tüzet fog és elég. Elég a hóvirág is vele, az igaz. De jövõ tavasszal elõbúvik megint.
Miért? Mert gyökere mélyebben volt, mint a halott avar, a földben volt, az igazi földben. Így van ez veled is, testvér. Gyökered nem ebbõl a világból való, amit magad köré ácsoltál, és ha tûz támad s rád dõlnek a kontár tákolmány romjai: Éned az ösztön gyökérszálainak nyomán visszamenekül az igazi világba, akár a hóvirág. Mert nincsen különbség, közted s a hóvirágok között abban a világban.”
Wass Albertet olvasni lélekgyógyító.
Neki aztán kijutott a gonoszságból, de sosem mocskolódik, még azokkal szemben sem, kik életére törtek. Életére, amit a magyarságért áldozott fel. Az életével, családjával, és hazájával játszó nagyhatalmakhoz pedig csak egyetlen követelése van: „Adjátok vissza a hegyeimet!”
(Idézetek és életrajzi adatok: Adjátok vissza a hegyeimet! (film), Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet,
Wass Albert: Te és a világ)
Tóth-Bajnógel Adél