Itt állunk a főtéren. Süt a nap. Gyönyörű az idő. Díszszázad. Hagyományőrzők. Sokan vagyunk, mi lokálpatrióták a szó nemes, politika mentes értelmében.
Az ünnepség Fördős Attila polgármester úr köszöntőjével kezdődött, melyben jellemezte a szobrot, ami a győzelem jelképe kell, hogy legyen, a hazaszeretet győzelméé is.
Sörös Dániel, váci diák szavalata után köztársasági elnökünk, Áder János beszéde történelmi áttekintéssel kezdődött.
350.000 magyar katona nem ért haza a frontról. Az első gépiesített háborúban a magyar katonákat feláldozták. De kitartottak utolsó vérükig. Értelmetlen küzdelemben, szurony nélküli puskával. Mindezt azért, hogy utána 3 napig csak temessenek. Doberdónál 100.000 magyar katona adta életét a kegyetlen állóháborúban. Most minden egyes katonát meg kell, hogy gyászoljunk. Imádkozni, könnyet ejteni és nem felejteni! A váciak tudták hogy sírok nélkül kell egy hely ahol a 600 váci hősre emlékezhetnek.
Ha felejtünk és nem törődünk a múlttal magunk ellen vétkezünk.
Az élet győz a felejtés felett.
Beszédét egy Ernst Hemingway idézettel zárta: „Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól”
A Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat ágainak (zsidó, evangélikus, református és katolikus) képviselői is szóltak az ünneplőkhöz:
dr. Köves Máté Slomó tábori főrabbi: Minden nap választanunk kell. Amikor nemzetünk hőseire gondolunk azt is gondoljuk, hogy saját életünkben is lehetünk hősök. Kérjük a mindenhatót, hogy a hétköznapok mindennapi küzdelmeiben mi is hősök lehessünk.
Nánai László őrnagy, a Protestáns Püspöki Hivatal hivatalvezetője: Egy közös rövid ima. Isten oltalmában ajánljuk hősi emlékművet. Tanítson e hely egymásra figyelve értékek őrzésére.
Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök: A felnövekvő nemzedék nem felejt. 100 esztendő homálya sem hagyta a szeretetet elfeledni. Legyen útmutatás mindannyiunk számára. Isten áldását kérve az itt lévőkre.
Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke: Nem könnyű egy világháborús emlékmű újraavatásán az örömről beszélni. Emlékezni kell a háborúra. El kell mondani az igazságot. Meg kell tanulni a megbocsátás logikáját a bosszúállás helyett.
Az ünnepség a Honvéd Néptáncegyüttes koreográfiájával és énekével folytatódott.
A szobor koszorúzása következett a nagyszerű produkció után: Áder János köztársasági elnök a Magyar Köztársaság nevében rótta le kegyeletét, a Magyar Honvédség nevében dr. Benkő Tibor vezérezredes helyezett el koszorút, Harrach Péter országgyűlési képviselő a KDNP nevében, Vác város világháborús áldozatainak Egyesülete nevében Moys Csaba. Vác Város Önkormányzata részéről Fördős Attila polgármester, Mokánszky Zoltán és Pető Tibor alpolgármesterek koszorúzták meg az emlékművet.
Búcsúzóul a Díszszázad korabeli ágyúból díszlövést adott le, majd méltóságteljesen elvonultak a térről.
Az emlékezésre egy különleges könyv készült: Váci Hősök halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914-1918-ban Tragor Ignác 1933-as összeállításának reprint kiadása. A könyv elkészítését és annak költségeit Kucsák Gábor és Komáromi Zsolt váci polgárok vállalták. A könyv utószavát Dr. Horváth Ferenc, Vác Város Levéltárának igazgatója írta.
A könyv kapható 2000 Ft-os áron a Kucsák Könyvkötészet és Nyomdában.
És hogy pontosan mit látunk mikor a szoborra nézünk?
"A kompozíció alakjainak egy része valóságos - korhű egyenruhában, korhű fegyverrel megformázva - míg a többi alakja allegórikus. Az alakok mérete, egymáshoz viszonyított elhelyezkedése egyaránt közvetíti Cser Károly szobrász elgondolását. A háborúban részt vevő katona sorsának legfontosabb momentumait jeleníti meg: az eskühöz való hűség, a küzdelem, a végső roham, a halál és a megdicsőülés. A művész személyesen átélt tapasztalatai sütnek át a megjelenített alakokból, hisz maga is katona volt és hat évig hadifogoly.
Sörös Dániel, váci diák szavalata után köztársasági elnökünk, Áder János beszéde történelmi áttekintéssel kezdődött.
350.000 magyar katona nem ért haza a frontról. Az első gépiesített háborúban a magyar katonákat feláldozták. De kitartottak utolsó vérükig. Értelmetlen küzdelemben, szurony nélküli puskával. Mindezt azért, hogy utána 3 napig csak temessenek. Doberdónál 100.000 magyar katona adta életét a kegyetlen állóháborúban. Most minden egyes katonát meg kell, hogy gyászoljunk. Imádkozni, könnyet ejteni és nem felejteni! A váciak tudták hogy sírok nélkül kell egy hely ahol a 600 váci hősre emlékezhetnek.
Ha felejtünk és nem törődünk a múlttal magunk ellen vétkezünk.
Az élet győz a felejtés felett.
Beszédét egy Ernst Hemingway idézettel zárta: „Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól”
A Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat ágainak (zsidó, evangélikus, református és katolikus) képviselői is szóltak az ünneplőkhöz:
dr. Köves Máté Slomó tábori főrabbi: Minden nap választanunk kell. Amikor nemzetünk hőseire gondolunk azt is gondoljuk, hogy saját életünkben is lehetünk hősök. Kérjük a mindenhatót, hogy a hétköznapok mindennapi küzdelmeiben mi is hősök lehessünk.
Nánai László őrnagy, a Protestáns Püspöki Hivatal hivatalvezetője: Egy közös rövid ima. Isten oltalmában ajánljuk hősi emlékművet. Tanítson e hely egymásra figyelve értékek őrzésére.
Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök: A felnövekvő nemzedék nem felejt. 100 esztendő homálya sem hagyta a szeretetet elfeledni. Legyen útmutatás mindannyiunk számára. Isten áldását kérve az itt lévőkre.
Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke: Nem könnyű egy világháborús emlékmű újraavatásán az örömről beszélni. Emlékezni kell a háborúra. El kell mondani az igazságot. Meg kell tanulni a megbocsátás logikáját a bosszúállás helyett.
Az ünnepség a Honvéd Néptáncegyüttes koreográfiájával és énekével folytatódott.
A szobor koszorúzása következett a nagyszerű produkció után: Áder János köztársasági elnök a Magyar Köztársaság nevében rótta le kegyeletét, a Magyar Honvédség nevében dr. Benkő Tibor vezérezredes helyezett el koszorút, Harrach Péter országgyűlési képviselő a KDNP nevében, Vác város világháborús áldozatainak Egyesülete nevében Moys Csaba. Vác Város Önkormányzata részéről Fördős Attila polgármester, Mokánszky Zoltán és Pető Tibor alpolgármesterek koszorúzták meg az emlékművet.
Búcsúzóul a Díszszázad korabeli ágyúból díszlövést adott le, majd méltóságteljesen elvonultak a térről.
A könyv kapható 2000 Ft-os áron a Kucsák Könyvkötészet és Nyomdában.
És hogy pontosan mit látunk mikor a szoborra nézünk?
"A kompozíció alakjainak egy része valóságos - korhű egyenruhában, korhű fegyverrel megformázva - míg a többi alakja allegórikus. Az alakok mérete, egymáshoz viszonyított elhelyezkedése egyaránt közvetíti Cser Károly szobrász elgondolását. A háborúban részt vevő katona sorsának legfontosabb momentumait jeleníti meg: az eskühöz való hűség, a küzdelem, a végső roham, a halál és a megdicsőülés. A művész személyesen átélt tapasztalatai sütnek át a megjelenített alakokból, hisz maga is katona volt és hat évig hadifogoly.
A kompozíció mértani középpontjában egy 4,6 m magasságú, jelképes női alak: Hungária magasodik a többi fölé. Alakja rendületlenül bátorságot, erőt sugároz. Ő a győzelem megtestesítője. Fiatal, népies ruházatú magyar lány. Karja magasba lendül. Mögötte háttérként zászló lobog, s oldalán rá föltekintve egy honvéd, akinek testtartása és tekintete is kifejezi azt a reményt, melyet számára Hungária jelent.E két alak alatt helyezkedik el a harcoló katona figurája, aki szuronyos puskáját tartva feszülten vár a rohamra. Tekintete előre szegeződik, elszánt.
Mögöttük haldokló katona, összetört ágyúcsövön, hajadonfővel térdel.
A kompozíciót két oldalról egy-egy ülő helyzetben ábrázolt másfél méter magas oroszlán zárja. A haragos külsejű állatok megjelenítése méretükben is tekintélyt parancsoló. Az egyik egy harcban elesett hőst védelmezi, a másik egy életerős ifjúnak szolgál támasztékul, aki kezében bajonettel kész a harcra. Ezek modellje Göllner András egykori piarista diák volt. Ezek az alakok az antik görög szobrászolást idézik, melyek az emberi test szépségét emelték ki.
A szobrász elgondolása,ezzel kettős értelmet kap: az emberiség nagy hőseinek sorába emeli az elesett honvédeket, illetve azt a fájdalmat érzékelteti, melyet egy szép fiatalember halála jelent..."
Mögöttük haldokló katona, összetört ágyúcsövön, hajadonfővel térdel.
A kompozíciót két oldalról egy-egy ülő helyzetben ábrázolt másfél méter magas oroszlán zárja. A haragos külsejű állatok megjelenítése méretükben is tekintélyt parancsoló. Az egyik egy harcban elesett hőst védelmezi, a másik egy életerős ifjúnak szolgál támasztékul, aki kezében bajonettel kész a harcra. Ezek modellje Göllner András egykori piarista diák volt. Ezek az alakok az antik görög szobrászolást idézik, melyek az emberi test szépségét emelték ki.
A szobrász elgondolása,ezzel kettős értelmet kap: az emberiség nagy hőseinek sorába emeli az elesett honvédeket, illetve azt a fájdalmat érzékelteti, melyet egy szép fiatalember halála jelent..."
Májusi számunkból, Konopás Anna tanárnő cikkének részlete
