A nevetés gyógyít

Az év kezdetén sokszor teszünk fogadal-makat, amit nagyon sokszor nem teljesítünk, feladjuk már egy-két hét után. Mi lenne, ha idén arra törekednénk, hogy többet nevessünk? Talán ezt nem lesz annyira nehéz betartanunk.

Pszichológusok, pszichiáterek régóta sikerrel alkalmazzák gyógyító eszközként a tudatos mosolyt a testi-lelki jóllét, az általános közérzet javítása céljából. Azt vallják, hogy a mosoly bevált terápiás eszköz, a nevetés pedig kimondottan gyógyszer, amihez ingyen bárki hozzájuthat.Nem csupán megfigyelésre és saját tapasztalatra alapoznak, hiszen ennek a témának irodalma is van: gyakorlati példái és a nevetés biokémiája a modern tudománynak köszönhetően nyomon követhető a szervezetben. De mielőtt még biokémiai magyarázatokba merülnénk egyszerűbb fiziológiai folyamattal is lehet indokolni a nevetés hatékonyságát a gyógyulásban. Egy jó kis hahotázás közben a mellkas izmai erőteljesen összehúzódnak, a hasüregben felgyorsul a vérkeringés, javul a belső szervek oxigén-ellátása, megnő a légzés intenzitása. A test többi izma elernyed, néha úgy érezzük egészen elgyengülünk, ha kitartóan nevettünk. Az agyban olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek csökkentik a fájdalomérzetet, és egész testünket kellemes bizsergés hatja át. Amióta nagy felbontású tomográfokkal dolgoznak a kutatók, pontosan be tudják határolni az agynak azt a "szegletét", ahonnan a nevetés elindul. Ez valahol a homloklebeny közelében, a látóközpont mögött található. A baloldali homlok-lebenyrész analizálja a hallott vagy olvasott humoros történet, helyzet szavait és nyelvi struktúráját, miközben a jobboldali lebenyrész végrehajtja az intellektuális méricskélést, és csak ezután ítél valamit valóban viccesnek. Ez a folyamat nyilván egyénre szabott, hiszen nem mindenki nevet ugyanazon a történeten. Ha a humoros helyzet, szöveg átment az összes szűrőn és nevetésre méltónak találtatott, akkor az agyunk motoros mozgásokat irányító részében fennmarad az izgalmi állapot, és neveltetésünktől, valamint a körülményektől függően elmosolyodunk, vagy harsány hahotában törünk ki. Az emberi nevetés gyakoriságát, milyenségét ezek szerint ősi - majdhogynem genetikai - minták, egyéni, örökletes tényezők és társadalmi elvárások egyaránt befolyásolják. De vannak olyan agyi elváltozások, sérülések, mentális betegségek is, amelyek következtében az emberek arca mintegy megkövül, képtelenek a jókedv, sőt bármiféle érzelem kimutatására.
De alapvetően a mindennapjainkban is felfigyelhetünk a nevetés jótékony hatására. Egy nagyon kedves ismerős zenetanár néni Zsuzsa néni - talán nem neheztel majd érte, hogy megneveztem -mesélte a múlt héten, hogy három kis unokája nála aludt. De reggelre kettő közülük rosszul lett, hányt. Estére viszont annyit nevettek, olyan jókedvűek voltak mind, hogy mondta nagymamájuk, meglátjátok holnapra semmi bajotok nem lesz, mert a nevetés gyógyít. És nem csalás nem ámítás a kicsik rendbe jöttek. Mire hazakerültek szüleikhez, ismét egészségesek voltak. Mindenkinek kívánok nevetésben, hahotában, kacagásban gazdag új évet! :)                                                                                                                              KKM