Nagybetűk, kisbetűk, egybeírás, különírás

Január elsõ napjaiban a Vaconline hírei elsõsorban városunk év végi eseményeivel foglalkoztak. A Világszerte Szilveszter címû cikkben azonban a más országokban divatos szilveszterezésrõl és a népszokásokról is olvashattunk. Ám a szóban forgó írás nemcsak az érdekes tartalomra, hanem
helyesírási hibákra is felhívta a figyelmem. Elõször is a nagy kezdõbetûs szilveszter szó szúrt szemet.. Nagy kezdõbetûvel ugyanis a szilveszter szót csak akkor írjuk, ha az férfinévre vonatkozik. Például a következõ
esetekben: Szilveszter pápa, Ókovács Szilveszter. Ha viszont az év utolsó napját, december 31-ét jelöljük meg vele, akkor kisbetûvel kell írnunk.

Lehet, hogy erre a cikk írója is rájött, mert írásának elsõ mondatában már helyesen szerepel a szó. Így: „A világ számos országában más és másféleképpen ünneplik meg szilvesztert.” Ugyanígy hibás az: Óév, Újév

írásmód is. A magyar helyesírási szabályzat szerint ugyanis az események, ünnepek nevét kis kezdõbetûvel kell írnunk. Bár a karácsony, húsvét, pünkösd szakrális fogalmakat jelölnek, nyelvtanilag köznevek. Ugyancsak kisbetûsek a világi ünnepek, illetve történelmi események nevei is, mint például: anyák napja, honfoglalás, nemzeti ünnep. Az újév egybeírása is hibás. Legalábbis ebben a szövegkörnyezetben. Az egybeírt alak csak akkor lenne indokolt, ha az az év elsõ napjára,január 1-jére vonatkozna. A cikkben azonban, ahogy ez a tartalomból is kiderül, a következõ esztendõt jelenti. Ezért külön kell írnunk. Joggal kérdezhetik olvasóim: Akkor miért írjuk egybe az óévet? Erre a következõ a magyarázat. Szabályzatunk szerint a minõségjelzõs szókapcsolatokat különírjuk. Íme néhány példa: új cipõ, régi ház, magas épület. Egybeírjuk viszont a minõségjelzõs összetételeket. Az egybeírt szó jelentése ugyanis nem egyenlõ az elõ- és az utótag jelentésének összegével, hanem új jelentésû szó jön létre. Amíg a kis asszony jelentése 'alacsony termetû asszony' addig a kisasszonyé 'fiatal lány, hajadon' Mind az óév, mind az újév minõségjelzõs összetétel. Az óév a hátrahagyott esztendõt, az újév pedig a január 1-jével kezdõdõ esztendõ elsõ napját jelenti. Amikor például boldog új évet kívánunk, nemcsak január 1-jére gondolunk, hanem azt szeretnénk, hogy az illetõnek egész éve boldog legyen. És végül egy nem éppen kedvezõ hír az új év eseményei közül.

„87 év után bezárt a Kõkapu Étterem ”– olvassuk egy másik írás címében. Bár nem vagyok tõsgyökeres váci, a hír engem is elszomorít egy kicsit, mert tudom, hogy ez az étterem régi múltra tekint vissza, és egykor
a városunkba érkezõ mûvészek is szívesen látogatták. Sajnos, a hajdanán patinás Fehér Galamb is a múlté, ma már csak az idõsebb váci lokálpatrióták emlékezetében él.

Ám nemcsak a hagyományok eltûnése miatt hozom szóba ezt a tudósítást, hanem a címben szereplõ helyes-, pontosabban helytelen írás okán is. Hadd idézzem a szabályzatunk 190. pontját: „A pályaudvarok, megállóhelyek, repülõterek, mozik, vendéglõk, eszpresszók, üzletek, fürdõk, temetõk stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerû megjelölésekben a tulajdonnévi, illetõleg az azzal egyenértékû tagot (tagokat) nagybetûvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot, (tagokat) pedig kisbetûvel kezdve különírjuk.” A szabálypont példái közül két vendéglátóhely neve szerepel: Kis Rabló étterem, Vén Diák eszpresszó. Befejezésül már csak annyit: Az új évben, azaz 2012-ben várhatóan megjelenik A magyar helyesírás szabályzatának 12. kiadása. Természetesen lényeges változásra nem kell számítanunk, azaz a legfontosabb alapelvek megmaradnak.

Dóra Zoltán