amelynek hiánya csak erõsíti a kereszt jelenlétét.”
(A Budaörs keresztjei c. könyvbõl)
„A sasvári kegyhely piétájának másolata készült az 1800-as évek elején. Az eredetit gróf Csobor család fogadalmából 1564-ben faragták.” Ezt a tájékoztatást írták a Géza király téren, a Barátok temploma elõtt álló Piéta szobor talapzatára. 1564-ben halt meg Michelangelo, aki 1499-ben, alig 25 évesen a leghíresebb Piétát faragta. Michelangelo Szent Péter bazilikában lévõ Piétája gyönyörû, de hozzám ugyanolyan közel áll a váci (sasvári)Piéta is. Krisztus és Szûz Mária fején a korona a szenvedés megdicsõítése. Mária arcán hatalmas könnycseppek gördülnek le. Emelkedett és emberi egyszerre."
Piéták
A halott Krisztust ábrázoló képtípusnak (imago pietatis) legismertebb fajtái a Vir Dolorum (Fájdalmak férfia) és a Piéta. A halott Krisztus siratását ábrázoló képeken kezdetben több személy volt, késõbb csak Szûz Mária és Szent János apostol. A Piéta ábrázolásokon csak a Fájdalmas Anya és a keresztrõl levett halott
Krisztus látható. A szobortípus a XIII. század végén alakult ki német területen: Mária ülõ helyzetben tartja az ölében szinte vízszintesen fekvõ Krisztust. Német neve: Vesperbild, utal a nagypénteki vesperásra (vecsernye), esti imára. Késõbbez a típus elterjedt egész Európában, így Itáliában is. A leghíresebb Piétát Michelangelo készítette 1499-ben. Eredetileg Rómában a Szent Petronilla-kápolnában állt. A 25 éves Michelangelo a francia Jean Villiere de la Groslaye bíboros síremlékéhez készítette a Piétát. A „kõbe zárt
fájdalom” 1749 óta a római Szent Péter Bazilikában, a jobb elsõ kápolnában található. Mögötte üres kereszt van a falon. Michelangeló késõbb további két Piéta-szobrot készített: 75 évesen faragta a Firenzei Piétát, befejezetlen maradt a Rondanini Piéta Milánóban. Szûz Mária végigkísérte fia Jézus Krisztus életét a születéstõl a kereszthalálig. Csak Szent János evangelista említi, hogy Szûz Mária ott áll a kereszt mellett: „Mikor Jézus látta, hogy ott áll anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: Asszony nézd, õ a te fiad! Aztán a tanítványhoz fordult: Nézd, õ a te anyád!” (Jn 19, 26-27) A keresztút két stációjában szerepel Szûz
Mária. A IV. stáció: Jézus Szent Anyjával találkozik, a XIII. stáció: Jézus testét leveszik a keresztrõl és anyja ölébe helyezik. Anzelm atya írja a betegek keresztútjában: „Mit érezhetett ekkor a Szûz Anya, mikor a mindenekfelett való szeretettel ringatta, táplálta, öltöztette, nevelgette szent Fiát?....Sok anyának sorsa, hogy el kell veszítenie és el kell temetnie gyermekeit. Csak a Fájdalmas Anya tud segíteni, vigasztalni és erõsíteni.
Menjünk hozzá!” A Piéta a XIII. stáció. Az egyes történelmi koroknak megvolt a korra jellemzõ kegykép-, kegyszobor-típusa. A középkort trónoló Madonna-szobrok, a gótikát az álló Boldogasszony-szobrok, a XV.-XVII. szá-zadot a Piéta-ábrázolások jellemzik (Radvány, Nagytapolcsány, Segesd, Sasvár).
Néhány híres Piéta-festmény: Avignoni (1454), El Greco (1576), Vincent van Gogh (1889). Sok Piéta szobor látható az El Camino menti templomokban: sokszor csak Krisztus feje- válla van Mária ölében. Sasvári mintára készült Piéta van a vácrátóti templom bejárata felett, szép a felvidéki Perbete katolikus templomában lévõ Piéta is. Vácott a Székesegyház altemplomában baloldalt látható egy sírbatételt ábrázoló, szürkeárnyalatos, secco-technikával készült kép. Szent János és Szûz Mária között van Krisztus holtteste,
de az Anya és a Fiú feje egymás felé hajol. Piéta jellegû a Postaparkban álló Melocco Miklós szobor, a II. világháborús emlékmû is. A Piéta irodalmi megfelelõje a Mária-siralom, így az elsõ fennmaradt magyar nyelvû vers, az Ómagyar Mária-siralom is (XIII. század).
A Sasvári Piéta
Sasvár (Šaštín-Strá e) 3-3,5 órányi autóútra van Váctól. Odafelé az M1 autópályán mentünk, majd az M15-ön Pozsony felé. A határ után a D2
autópályán továbbhaladva Pozsonytól északra mintegy 60 km után keleti irányba kell lehajtani (Jókút-Kúty). Mintegy 15 km után Sasváron vagyunk. Visszafelé a Szenice-Nagyszombat-Nyitra-Parassapuszta útvonalon jöttünk. Sasvár ezen az útvonalon 245 km távolságra van Váctól. A 85 cm magas, fából faragott Piéta az egykori pálos templom fõoltárán látható. A vácihoz hasonló méretû kõszobor áll a templom elõtt. A legenda szerint 1564-ben gróf Czobor Imre (1546 elõtt-1581) nádori helytartó hirtelen haragjában a hintójából kergette ki feleségét, Bakics Angelikát. Angelika ártatlansága tudatában a Fájdalmas Anya útmenti faszobra elõtt könyörgött és fogadalmat tett. Férje még aznap megbékélt vele. E csodás esemény emlékéreAngelika azon a helyen, ahol a fogadalmat tette kõoszlopra állíttatta a Piétát. Ezután fõként aszszonyok és leányok jártak ide imádkozni, a szobor is vándorolt, végül visszatért eredeti helyére.
A fácános kert bõvítésekor oszlopon álló Piétát elkerítették, így a hívõk csak távolról láthatták. Nepomuki Szent János ünnepén, 1732. V. 16-án a plébániatemplomból a szokásos körmenet indult a hídon álló Nepomuki Szent János szoborhoz. A zászlóvivõ kezdeményezésére egyszer csak áttörték a kerítést. A tömeg a Piétához tódult, énekeltek és imádkoztak körülötte. Ezt követõen sok csodás gyógyulásról adtak
hírt.
Itt lépnek be a történetbe a pálosok: a magyarországi rendtartomány 1732. szeptember 15-i ülésén a tartományfõnök javasolta, hogy sürgessék Esterházy Imre (1663-1745) esztergomi érseknél a sasvári Piéta kegyszobor csodáinak kivizsgálását. A kánoni vizsgálat eredményeként 1732. október 18-án kelt dekrétumában Esterházy Imre esztergomi érsek engedélyezte a szobor tiszteletét. Ezt követõen november 9-én ünnepélyes transzláció (áthelyezés) során vitték vissza az idõközben elzárt szobrot eredeti helyére, a templom keleti oldalán ma is álló háromszög alaprajzú képházba. Ezen az alkalmon 25 ezer zarándok
vett részt. A Pálosok ezt követõen kezdeményezték, hogy a kegyhely a gondozásukba kerüljön. Ez
1733. április 3-án történt meg. A kegyhely létrejöttében és a kultusz kibontakozásában komoly szerepet játszott a hittérítés és a rekatolizáció szándéka is. A mai kegytemplom és kolostor építése 40 évig tartott (1736-1776). Serfõzõ Szabolcs disszertációja részletesen ismerteti az építkezést, ami azért is különösen érdekes, mert a váci Barátok temploma is rendházzal együtt épült. A sasvári kegytemplom építésze (architectus) Vépi Máté (1710-1747) pálos szerzetes volt.. A kegytemplomot 1762. augusztus 12-én
szentelték fel, 15-én volt a Piéta átvitele (transzláció) az új, vörös márvány fõoltárra. A kegytemplom
és kolostor építését Esterházy Imre esztergomi érsek-prímás, majd halálát követõen Mária Terézia és férje I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár támogatta. Érdekes, hogy Galánthay gróf Esterházy Imre pálos szerzetes (fõperjel) volt, késõbb 1706-1708 között váci püspök, 1725-tõl esztergomi érsek és mint említettük, Õ engedélyezte 1732-ben a kegyszobor tiszteletét. Õ koronázta meg Mária Teréziát 1741. június 25-én. 1786-ban a pálos rend eltörlése után az egyházmegye papjai gondozták a kegyhelyet, a kegytemplom Sasvár plébániatemploma lett.Trianon után, Csehszlovákia megalakulását követõen XI. Pius pápa a Fájdalmas Szûzet a szlovákság patrónájának nyilvánította (Patrona Slovakiae). 1924-tõl a szalézi rend õrízte a kegyhelyet.1964-ben a kegyszobor négyszáz éves ünnepén VI. Pál pápa a sasvári templomnak bazilikai rangot adott (basilica minor). Sasvár búcsúja a Fájdalmas Szûz ünnepe, szeptember 15.
A szalézi szerzetesek 1990-ben újra visszatérhettek Sasvárra.
A Barátok temploma
A templom kapujának háromkaréjos záródású boltívén „kõbe vésve” olvasható a kezdet és befejezés dátuma: 1721. május 8. és 1760. május 10. Korábban épült tehát, mint a sasvári pálos templom és kolostor, de a közel negyven évig
tartó építkezések hatással lehettek egymásra. A Ferencesek Althann Mihály Frigyes püspök hívására
1719-ben, Szent Kereszt feltalálásának ünnepén érkeztek Vácra. Ezért lett a templomuk is Szentkeresztre szentelve. A templom és rendház nagyrészt gróf Koháry István (1649-1731) adományából épült. A szentély már 1726-ban kész volt, még Koháry halála elõtt 1729 karácsonyán elkészült a gyönyörû háromszintes fõoltár. A torony és a rendház szentély felöli oldala 1738-ban már állt. Ez a Kálvária építésének ideje
is. Érdekes megfigyelni a Kálvária és a Barátok tornyán lévõ kõbábos korlátok hasonlatosságát.
Néhány további dátum 1760 után: 1761-ben mellékoltárok, 1765-ben orgona készül, 1766- ban – Migazzi idején – szentelte fel Salbeck Károly segédpüspök, 1767-ben Vitus fráter szószéket készít, 1768-ban állítják föl a szenvedõ Üdvözítõ és Fájdalmas Szûz fából készült szobrát. A sor végére illik, ahogy több forrás is írja: 1770 körülre becsülhetõ a templom elõtti Piéta felállítása. (Dercsényi-Granasztói: Vác, Pest megye mûemlékei)
Váci Piéta.
Nem tudom ki írta a bevezetõben idézett tájékoztató táblát. Az eddigiekbõl kiderül, hogy a fából készült sasvári Piéta kegyszobor 1564 elõtt már létezett, Bakics Angelika fogadalomból csupán kõoszlopra helyeztette. A váci Piéta (másolat) készítésének 1800-as évek elejére helyezett idõpontja is csak a kis táblán szerepel. A tábla az 1960-as fényképen még nem látható. Az 1900-as évekbõl származó rajzon a mai Géza király téren elõtérben a Szent Sebestyén szobor, a tér közepén a pestisjárvány emlékéreállított kõkereszt, hátrébb a Barátok fõhomlokzata jobb sarka elõtt az elkerített Piéta szobor áll. Mára csak a Piéta maradt a helyén. Szent Sebestyén ma a Migazzi téren van, a keresztet 1969- ben a templom homlokzata elé állították. Miért került erre a helyre a Piéta? Többször megálltam a téren és kerestem a választ. Úgy gondolom, az volt a szándék, hogy a Piéta szobor a Barátok
homlokzata jobb sarka és a torony egyenesébe essen. Távolabbról nézve a szobor mögött égre mutatóan, kereszttel megkoronázva ott magasodik a torony: Szûz Mária fájdalmával szemben a feltámadásra utal. A Piéta fõ nézete Kelet felé tájolt. A helyszínre és környezetre figyelve más érdekesség is megfigyelhetõ. Feltûnõ a hasonlatosság a Barátok bejárata és a Piéta talapzatának kialakítása között. Ami közös: a markáns hármas voluta a Barátok bejárata kõkeretén és a Piéta talapzatán. A bevésett dátum szerint a kõkeret 1760-ban már állt. Lehet, hogy egy kéz (vagy mûhely) készítette mindkettõt?
Érdekes megfigyelni a kezeket. A váci Piétán
Krisztus jobb keze élettelenül lóg, bal keze a derekán fekszik. Mária jobb keze Krisztus feje alatt, bal keze Krisztus bal karján van. Így van ez a sasvári kegyszobornál is. A sasvári kegytemplom elõtti szobornál Mária bal keze Krisztus mellkasán, a seb közelében van. Rómában vettem anno egy könyvet, melyben 150 kép van minden irányból Michelangeló Pietájáról. Megnéztem a kezeket Michelangelónál is: Krisztus jobb keze félig ernyedten lóg, bal karja Mária ölében, kézfeje szinte érinti a combját. Mária jobb keze Krisztus jobb válla alatt, a bal kezével kifelé mutat. Dr. Stella Leontin szerint ez a kéztartás némán mondja ki: Legyen meg a Te akaratod!
Karcsú Antal Arzén (1827-1893) váci ferences házfõnök és Vác városának történetírója volt. Megnéztem mit írt Õ a Piétával kapcsolatban: „A templom elõtti téren a Fájdalmas Bold. Szûz szobrát is kerítéssel látta el (mármint Karcsú), s azt be is festette, 20 frtba kerülvén az egész. Ez nem tetszett a szomszédházban lakó zsellér-néném asszonyéknak, mert nem ülhettek többé oda a sz. szobor padszerû alapjára az õ letyepetyés
tereferéik ûzésére…”
Karcsú vadgesztenye, akác és gyümölcsfákat ültetett. Említi, hogy Bolgár Lajos orvostudor és városi „physicus” 7 szomorú körösfát (kõrisfát) ajándékozott és ezt elültették a kerítésen belül a Piéta szobor köré.
Bognár Ottilia úrnõ, a megboldogult Ulrich Károly székesegyházi karnagy özvegye 1887-ben befestette és több helyen bearanyoztatta(!) a Piétát. Emlékszem, hogy Horváth Tibor is talált festéknyomokat a Kálvária szobrain, tehát eredetileg azok is színezettek voltak. Karcsú említi azt is, hogy hosszú ideig tartott, amíg a templom elõtti tér kialakult. Több egyezkedés és levelezés volta püspök földesúrral, hogy elsõ rendházuk telkét megkaphassák. A ferencesek indoka: stációkat, szobrokat kívánnak elhelyezni a templom elõtti teresedésen a hívek lelki épülésére. Kérték a hozzájárulást azért, hogy az utókor elõtt igazolni tudják, hogy a telket „nem alattomosan, hanem a földesúr törvényes beleegyezésével nyerték.”
Ki lehetett a szobrász? Bónisné Wallon Emma említi, hogy a Barátok alapkövébe helyezett iratban szerepel Urbán Lincz, az 1731-benalapított kõmûves és kõfaragó céh vezetõjének neve. Említi Windischbauer Gáspárt, aki dolgozhatott a templom kõfaragó munkáin, de 1745-ben meghalt, így az 1770 körül készített Piétát nem csinálhatta. Az oltárokon dolgozott 1761-tõl Hebenstreit József pesti szobrász. A Szentháromság
oszlop 1750-55 között készült (feltételezett alkotója Conti Lipót Antal), a Kõszentes híd és Nepomuki Szent János szobra 1953-ban, a többi szobor 1758-59 között készült, Bechert József is dolgozott rajta. Bechert készítette a Székesegyház fõhomlokzatán álló szobrokat is, melyek szintén az 1770-es évek körül készültek (Inceptum MDCCLXIII. – Perfectum MDCCLXXVII.) Talán Bechert József?Krisztus és Szûz Mária fején a korona a szenvedés megdicsõítése. Minden bizonnyal a két koronát aranyoztatta be Bognár Ottilia 1887-ben. Mária arcán hatalmas könnycseppek gördülnek le. A váci Piéta emelkedett és emberi egyszerre.
Szalay Ákos
a.szalay@dunaweb.hu
Felhasznált irodalom:- Boross Nóra-Várhegyi István: Budaörs keresztjei (2010)
- Medvigy Mihály: A vatikáni Péter-bazilikák életrajza (A Magyar
Kegyes Tanítórend Kiadása, Budapest 1998) 39. oldal
- Michelangelo. Pietà, (150 Photograps and Commentary by
Robert Hupka, 1975)
- A gondviselés kezében (Magyar Máltai Szeretetkórház, Vác
kiadványa; összeállította: Szabados Imre Anzelm ferences, 33.
oldal
- Kereszt által jött a feltámadás (Balassagyarmat 2011, Szerkesztette:
Dr. Stella Leontin és Hanusi Attila) 177. oldal
- „Világ világa, virágnak virága…”, Ómagyar Mária-siralom,
bemutatja Vízkelety András (Európa könyvkiadó, Budapest,
1986)
- Ómagyar Mária-siralom, Keresztúry Dezsõ tanulmányával,
Szalay Lajos rajzaival (Helikon Kiadó, 1982)
- Bálint Sándor-Barna Gábor: Búcsújáró magyarok, A magyarországi
búcsújárás története és néprajza (Szent István Társulat,
1994)
- Magyar Katolikus Lexikon (www.lexikon.katolikus.hu)
- Dr. Szilárdfy Zoltán: Ikonográfia – Kultusztörténet. Képes tanulmányok.
Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 117-123.old.
- Serfõzõ Szabolcs: A sasvári pálos templom és kegyszobor kultusza
a 18. században (ELTE Bölcsésztudományi Kar, Doktori
disszertéció, 2007)
- Pest Megye Mûemlékei II., Akadémiai Kiadó, Budapest 1958,
(Szerkesztette: Dercsényi Dezsõ), 273. oldal Géza király tér, 318.
oldal Piéta
- Dercsényi Dezsõ – Granasztói Pál: Vác (Mûszaki Könyvkiadó,
Budapest 1960)
- Karcsú Antal Arzén: Vácz város története I-IX. kötet, Vácz
1880-1888 (CD-ROM-kiadás, szerkesztette: Zomborka Márta,
2000.)
- Vác mûvészete a XVIII. században (Bónisné Wallon Emma,
Budapest, 1935) 52-55. oldalak
- Dr. Varga Lajos: A Váci Egyházmegye történeti földrajza (Váci
Egyházmegyei Hatóság, 1997)
- Héjjas Pál-Horváth M. Ferenc: Vác, régi levelezõlapok 1896-
1950
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése