Sokszor hallottuk az öregektől: májusi eső aranyat ér, fiam! Mit is jelent ez? A virágzás utáni időszakot, amikor a termés fejlődik, amikor nagy szükség van a megfelelő mennyiségű csapadékra, hogy a gazdák be tudják majd takarítani a jó termést, így nekünk is kerüljön majd bőségesen az asztalra a friss gyümölcsből, zöldségből, kenyérből.
Mi jellemző erre a hónapra? Május hónap átlagos középhőmérséklete: 15,6 Celsius-fok, az átlagos csapadékmennyiség: 63 mm, napsütéses órák száma: 239. Mi is az eredete a hónap elnevezésének? Maja istennőről nevezték el a hónapot. A maius szó jelentése: nagyobb, idősebb. A szántó-vető rómaiak feszülten töltötték a májust; tudták, hogy a gyenge gabona sok veszélynek van kitéve, amíg tömött fejű kalászt hoz. A Lemuriával az ártó szellemeket békítették: káka-babát dobtak a vízbe, hogy megóvják a termést a pusztulástól. A napokig tartó földszentelés-ünnepet körmenet zárta. Mi a néphagyomány? Pünkösd havában legszebb a természet. (Pünkösd havának is szokták nevezni, pedig sokszor esik Pünkösd ünnepe június elejére.) Csalóka azonban a 15,6 fokos középhőmérséklet, mert a fagyosszentek (Szervác, Pongrác, Bonifác, Orbán) is helyet kaptak a naptárban, kárt okozhatnak a kertekben. Régen a várható májusi fagyok miatt a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették.
Egy topolyai népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.
A jeles naphoz időjóslatok is kapcsolódtak: például Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.
Ha Fülöp és Jakab napja (1.) száraz, meleg, megtelik a kamra őszre, ha hűvös vagy nedves, közepes aratás lesz.
Ha Orbánkor (25.) tiszta az ég, édes lesz a szőlő.
Milyen szélsőségeket hozott már május? 1551-ben erdők száradtak el a hőségben. 1585-ben gabonahiány lett az aszály miatt. 1634-ben elverte a jég a termést. 1635-ben elakadtak a lovasok a sárban. 1636-ban körmenetet tartottak esőért. 1640 aszályos májusában nem kelt ki a vetemény. 1682-ben elapadtak kutak. 1700-ban az árpa zöme kirohadt az esőtől. 1712-ben „Magyarország több vidéke az özönvíz képét mutatja, a szőlőkben kiforgatta a tőkéket, és a víz ellepte a szőlők kunyhóit.” 1727 forró májusában „leszüretelt” a jég. 1808-ban kisült a fű a réteken. Az 1822-es aszályban nem lett széna. 1837 hideg májusában elmosta a víz az utakat, jégverés pusztított. 1839-ben felhőszakadások késleltették a munkákat. 1841-ben tönkrement a gabona a cserepes talajban.
(Forrás: Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon.)
Ezek után kíváncsian várjuk, mit hoz idén, 2012-ben a május.
Mi jellemző erre a hónapra? Május hónap átlagos középhőmérséklete: 15,6 Celsius-fok, az átlagos csapadékmennyiség: 63 mm, napsütéses órák száma: 239. Mi is az eredete a hónap elnevezésének? Maja istennőről nevezték el a hónapot. A maius szó jelentése: nagyobb, idősebb. A szántó-vető rómaiak feszülten töltötték a májust; tudták, hogy a gyenge gabona sok veszélynek van kitéve, amíg tömött fejű kalászt hoz. A Lemuriával az ártó szellemeket békítették: káka-babát dobtak a vízbe, hogy megóvják a termést a pusztulástól. A napokig tartó földszentelés-ünnepet körmenet zárta. Mi a néphagyomány? Pünkösd havában legszebb a természet. (Pünkösd havának is szokták nevezni, pedig sokszor esik Pünkösd ünnepe június elejére.) Csalóka azonban a 15,6 fokos középhőmérséklet, mert a fagyosszentek (Szervác, Pongrác, Bonifác, Orbán) is helyet kaptak a naptárban, kárt okozhatnak a kertekben. Régen a várható májusi fagyok miatt a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették.
Egy topolyai népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.
A jeles naphoz időjóslatok is kapcsolódtak: például Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.
Ha Fülöp és Jakab napja (1.) száraz, meleg, megtelik a kamra őszre, ha hűvös vagy nedves, közepes aratás lesz.
Ha Orbánkor (25.) tiszta az ég, édes lesz a szőlő.
Milyen szélsőségeket hozott már május? 1551-ben erdők száradtak el a hőségben. 1585-ben gabonahiány lett az aszály miatt. 1634-ben elverte a jég a termést. 1635-ben elakadtak a lovasok a sárban. 1636-ban körmenetet tartottak esőért. 1640 aszályos májusában nem kelt ki a vetemény. 1682-ben elapadtak kutak. 1700-ban az árpa zöme kirohadt az esőtől. 1712-ben „Magyarország több vidéke az özönvíz képét mutatja, a szőlőkben kiforgatta a tőkéket, és a víz ellepte a szőlők kunyhóit.” 1727 forró májusában „leszüretelt” a jég. 1808-ban kisült a fű a réteken. Az 1822-es aszályban nem lett széna. 1837 hideg májusában elmosta a víz az utakat, jégverés pusztított. 1839-ben felhőszakadások késleltették a munkákat. 1841-ben tönkrement a gabona a cserepes talajban.
(Forrás: Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon.)
Ezek után kíváncsian várjuk, mit hoz idén, 2012-ben a május.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése