májusi eső aranyat ér

Sokszor hallottuk az öregektől: májusi eső aranyat ér, fiam! Mit is jelent ez? A virágzás utáni időszakot, amikor a termés fejlődik, amikor nagy szükség van a megfelelő mennyiségű csapadékra, hogy a gazdák be tudják majd takarítani a jó termést, így nekünk is kerüljön majd bőségesen az asztalra a friss gyümölcsből, zöldségből, kenyérből.
Mi jellemző erre a hónapra? Május hónap átlagos középhőmérséklete: 15,6 Celsius-fok, az átlagos csapadékmennyiség: 63 mm, napsütéses órák száma: 239. Mi is az eredete a hónap elnevezésének? Maja istennőről nevezték el a hónapot. A maius szó jelentése: nagyobb, idősebb. A szántó-vető rómaiak feszülten töltötték a májust; tudták, hogy a gyenge gabona sok veszélynek van kitéve, amíg tömött fejű kalászt hoz. A Lemuriával az ártó szellemeket békítették: káka-babát dobtak a vízbe, hogy megóvják a termést a pusztulástól. A napokig tartó földszentelés-ünnepet körmenet zárta. Mi a néphagyomány? Pünkösd havában legszebb a természet. (Pünkösd havának is szokták nevezni, pedig sokszor esik Pünkösd ünnepe június elejére.) Csalóka azonban a 15,6 fokos középhőmérséklet, mert a fagyosszentek (Szervác, Pongrác, Bonifác, Orbán) is helyet kaptak a naptárban, kárt okozhatnak a kertekben. Régen a várható májusi fagyok miatt a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették.
Egy topolyai népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.
A jeles naphoz időjóslatok is kapcsolódtak: például Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.
Ha Fülöp és Jakab napja (1.) száraz, meleg, megtelik a kamra őszre, ha hűvös vagy nedves, közepes aratás lesz.
Ha Orbánkor (25.) tiszta az ég, édes lesz a szőlő.
Milyen szélsőségeket hozott már május? 1551-ben erdők száradtak el a hőségben. 1585-ben gabonahiány lett az aszály miatt. 1634-ben elverte a jég a termést. 1635-ben elakadtak a lovasok a sárban. 1636-ban körmenetet tartottak esőért. 1640 aszályos májusában nem kelt ki a vetemény. 1682-ben elapadtak kutak. 1700-ban az árpa zöme kirohadt az esőtől. 1712-ben „Magyarország több vidéke az özönvíz képét mutatja, a szőlőkben kiforgatta a tőkéket, és a víz ellepte a szőlők kunyhóit.” 1727 forró májusában „leszüretelt” a jég. 1808-ban kisült a fű a réteken. Az 1822-es aszályban nem lett széna. 1837 hideg májusában elmosta a víz az utakat, jégverés pusztított. 1839-ben felhőszakadások késleltették a munkákat. 1841-ben tönkrement a gabona a cserepes talajban.
(Forrás: Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon.)
Ezek után kíváncsian várjuk, mit hoz idén, 2012-ben a május.

autóverseny

Egy napon a folyópart felé repülve  méhecskéink megláttak egy nagy hajót. A hajón sok sok autót vettek észre. Minden féle színűt, formájút láttak- Zümőke szerint, de Zümő szépen felsorolta a látható típusokat. Állítása szerint egy délután tanulta meg őket, amikor a parkban repkedett, és leült egy fiatalember válla fölé a padra, aki épp egy autós újságot olvasott. Zümőke el volt ájulva, hogy kis méhecske léttére milyen művelt a barátja. Nahát, Zümő, te olvasni is tudsz? Nem is tudtam! -ámuldozott Zümőke.
Hát hogyne! - válaszolta fennsőbb-ségesen zümő. Pedig igaziból alig ismert néhány betűt.  Az autók nevét. típusát, márkáját is az ovisoktól leste el, amikor azok az udvaron játszottak.
Na, látod Zümőke ezt a hajót? Viszi a partra a kocsikat, hogy versenyezzenek. Autóverseny lesz! Oda néztek mindketten, hát a hajó éppen kikötött, és gurultak le róla a járgányok. Zümőkének gyanússá vált Zümő tudománya, óvatosan megkérdezte: Tudod te milyen hajó ez?
Hát persze, az imént mondtam!
De Zümő, ez egy komp. Ami arra való, hogy az utasokat az egyik partról a másikra szállítsa. Valószínű, hogy nem ezek az autók fognak versenyezni.
Na jó hát lehet hogy nem ezek mennek a versenyre, mondta Zümő, majd jobbnak látta, ha gyors fogócskázásba kezd és elkiáltotta magát: Kapj el ha tudsz!

Fogfehérítés

Mi az a fluoridizálás? Ez az, amire a rendelők 99% nem figyel. Egy nemzetközi kutatás szerint drasztikusan csökkenthető a fogfehérítés okozta zománc károsodás, ha fehérítés előtt fluoridizálva vannak a fogak.
A fogzománc a fog felszínét képező anyag, amely a test legkeményebb és legtöbb ásványi anyagot tartalmazó anyaga. De még ez az erős védelem is meg tud bomlani, elsősorban a táplálkozási, genetikai, fogápolási szokásaink miatt és fogfehérítések miatt is aminek következményei az érzékenység, később akár szuvasodás is lehetnek. A fog három fő alkotórésze a fogcement, a dentin és a zománc, amelyek közül egyedül ez utóbbi látható a felszínen. Színét, leginkább az alatta található dentin színe határozza meg, ugyanis maga a zománc áttetsző, tehát a világossárga és a szürkés is egészséges szín lehet. Általában az íny felé vékonyodik, amíg el nem jut a cement-zománc találkozási pontig.
A fogelszíneződések okai:
 A fogak színét a fogkoronai részét képző szövetek határozzák meg. A fogak színe általában egy fogon belül is változhat. Miután a fogak íny felőli részén a zománc vékonyabb, így ezen a területen a dentin közelebb helyezkedik el a fog felszínéhez, ezért a fogak nyaki része általában sötétebb. Legtöbb esetben egy szájon belül sem azonosak a fogak színei.
Az elszíneződést kiváltó ok meghatározása döntő jelentőségű, hiszen az elszíneződés lehet külső és belső ok.
A külső elszíneződések létrejöttében szerepet játszó tényezők:
 ételek, italok
 dohányzás, pipázás
 fogkőképződés
szájápolással kapcsolatos anyagok: pl. klórhexidinek
orthodonciai kezelés (fogszabályozás) : azáltal, hogy fokozzák a lepedék-képződést a fogak elszíneződését okozhatják.
De ki gondol erre? Legtöbbször csak akkor jut eszünkbe fogunk fehérsége, amikor már ott a baj. Érdemes odafigyelni a helyes és rendszeres fogmosásra, akkor talán - és, ha adottságunk is megvan hozzá - elkerülhetjük a fogfehérítést.
A belső elszíneződésekben szerepet játszó tényezők: Lehet szisztémás vagy lokális eredetű, és a fogak előtörése előtt vagy után alakul ki.
  - örökletes
  - fertőzés
  - trauma, magas láz
  - D-vitamin hiánya, C- és A-vitamin együttes hiánya

fogfehérítés hátrányai:
 - lágyrész irritáció
- fogérzékenység
- a fogfehérítés hatása a fog kemény szöveteire: ellentmondások ezt illetően. Az oxidálószer demineralizációs hatása függ az alkalmazott anyag pH-jától. A kritikus pH érték zománc esetén 5,2-5,7, dentin esetén 6,2-6,7 között van. A kísérletek során megfigyelték, hogy a termék pH-ja nagyobb mértékben károsíthatja a zománcot, illetve a dentint, mint maga a 35%-os hidrogén-peroxid.
- a termokatalitikus eljárások esetében a hőhatás túlzott mértéke pulpakárosító hatású
- a hidrogén-peroxidok hátráltatják a bondanyagok tapadását, a tömőanyagok színét megváltoztatja
Sajnos a felsorolt hátrányok mind a fogfehérítés után derülnek ki. Fogorvosok között is ellentétes vélemények vannak. Mindemellett ha a fogfehérítés után pótlás készült, a későbbiekben mindig fogfehé-rítésre lesz szükség, mivel a saját fog kis idő elteltével visszanyeri eredeti sárgás, szürkés színét. És nem kis összegeket hagyunk ott a kasszában. A nem megfelelő eljárással készült fogfehérítés, akár az otthoni próbálkozások, illetve a fog szerkezete okozhat nem kívánt hatásokat, kellemetlen elváltozásokat.
Talán ezek tudatában nem károsítjuk direkt fogaink épségét, ami amúgy is a táplálkozásunk és életvitelünk által sok mindennek vannak kitéve. A fogkő leszedés és az utána történő fogak felpolírozása már szemet gyönyörködtető lehet.
Ez egy saját vélemény: a fodrásznál, ha véletlen nem sikerül a haj kiszőkítése, elreped a hajvége, nem olyan nagy baj, mert levághatjuk nő helyette egészséges új haj.  De a fogaink nem nőnek újra, már fiatalon tönkre tehetjük őket.
 MK