„A Piéta szobor az egyik legmegrázóbb ábrázolása a feszületnek,
amelynek hiánya csak erõsíti a kereszt jelenlétét.”
(A Budaörs keresztjei c. könyvbõl)
„A sasvári kegyhely piétájának másolata készült az 1800-as évek elején. Az eredetit gróf Csobor család fogadalmából 1564-ben faragták.” Ezt a tájékoztatást írták a Géza király téren, a Barátok temploma elõtt álló Piéta szobor talapzatára. 1564-ben halt meg Michelangelo, aki 1499-ben, alig 25 évesen a leghíresebb Piétát faragta. Michelangelo Szent Péter bazilikában lévõ Piétája gyönyörû, de hozzám ugyanolyan közel áll a váci (sasvári)Piéta is. Krisztus és Szûz Mária fején a korona a szenvedés megdicsõítése. Mária arcán hatalmas könnycseppek gördülnek le. Emelkedett és emberi egyszerre."
Piéták
A halott Krisztust ábrázoló képtípusnak (imago pietatis) legismertebb fajtái a Vir Dolorum (Fájdalmak férfia) és a Piéta. A halott Krisztus siratását ábrázoló képeken kezdetben több személy volt, késõbb csak Szûz Mária és Szent János apostol. A Piéta ábrázolásokon csak a Fájdalmas Anya és a keresztrõl levett halott
Krisztus látható. A szobortípus a XIII. század végén alakult ki német területen: Mária ülõ helyzetben tartja az ölében szinte vízszintesen fekvõ Krisztust. Német neve: Vesperbild, utal a nagypénteki vesperásra (vecsernye), esti imára. Késõbbez a típus elterjedt egész Európában, így Itáliában is. A leghíresebb Piétát Michelangelo készítette 1499-ben. Eredetileg Rómában a Szent Petronilla-kápolnában állt. A 25 éves Michelangelo a francia Jean Villiere de la Groslaye bíboros síremlékéhez készítette a Piétát. A „kõbe zárt
fájdalom” 1749 óta a római Szent Péter Bazilikában, a jobb elsõ kápolnában található. Mögötte üres kereszt van a falon. Michelangeló késõbb további két Piéta-szobrot készített: 75 évesen faragta a Firenzei Piétát, befejezetlen maradt a Rondanini Piéta Milánóban. Szûz Mária végigkísérte fia Jézus Krisztus életét a születéstõl a kereszthalálig. Csak Szent János evangelista említi, hogy Szûz Mária ott áll a kereszt mellett: „Mikor Jézus látta, hogy ott áll anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: Asszony nézd, õ a te fiad! Aztán a tanítványhoz fordult: Nézd, õ a te anyád!” (Jn 19, 26-27) A keresztút két stációjában szerepel Szûz
Mária. A IV. stáció: Jézus Szent Anyjával találkozik, a XIII. stáció: Jézus testét leveszik a keresztrõl és anyja ölébe helyezik. Anzelm atya írja a betegek keresztútjában: „Mit érezhetett ekkor a Szûz Anya, mikor a mindenekfelett való szeretettel ringatta, táplálta, öltöztette, nevelgette szent Fiát?....Sok anyának sorsa, hogy el kell veszítenie és el kell temetnie gyermekeit. Csak a Fájdalmas Anya tud segíteni, vigasztalni és erõsíteni.
Menjünk hozzá!” A Piéta a XIII. stáció. Az egyes történelmi koroknak megvolt a korra jellemzõ kegykép-, kegyszobor-típusa. A középkort trónoló Madonna-szobrok, a gótikát az álló Boldogasszony-szobrok, a XV.-XVII. szá-zadot a Piéta-ábrázolások jellemzik (Radvány, Nagytapolcsány, Segesd, Sasvár).
Néhány híres Piéta-festmény: Avignoni (1454), El Greco (1576), Vincent van Gogh (1889). Sok Piéta szobor látható az El Camino menti templomokban: sokszor csak Krisztus feje- válla van Mária ölében. Sasvári mintára készült Piéta van a vácrátóti templom bejárata felett, szép a felvidéki Perbete katolikus templomában lévõ Piéta is. Vácott a Székesegyház altemplomában baloldalt látható egy sírbatételt ábrázoló, szürkeárnyalatos, secco-technikával készült kép. Szent János és Szûz Mária között van Krisztus holtteste,
de az Anya és a Fiú feje egymás felé hajol. Piéta jellegû a Postaparkban álló Melocco Miklós szobor, a II. világháborús emlékmû is. A Piéta irodalmi megfelelõje a Mária-siralom, így az elsõ fennmaradt magyar nyelvû vers, az Ómagyar Mária-siralom is (XIII. század).
A Sasvári Piéta
Sasvár (Šaštín-Strá e) 3-3,5 órányi autóútra van Váctól. Odafelé az M1 autópályán mentünk, majd az M15-ön Pozsony felé. A határ után a D2
autópályán továbbhaladva Pozsonytól északra mintegy 60 km után keleti irányba kell lehajtani (Jókút-Kúty). Mintegy 15 km után Sasváron vagyunk. Visszafelé a Szenice-Nagyszombat-Nyitra-Parassapuszta útvonalon jöttünk. Sasvár ezen az útvonalon 245 km távolságra van Váctól. A 85 cm magas, fából faragott Piéta az egykori pálos templom fõoltárán látható. A vácihoz hasonló méretû kõszobor áll a templom elõtt. A legenda szerint 1564-ben gróf Czobor Imre (1546 elõtt-1581) nádori helytartó hirtelen haragjában a hintójából kergette ki feleségét, Bakics Angelikát. Angelika ártatlansága tudatában a Fájdalmas Anya útmenti faszobra elõtt könyörgött és fogadalmat tett. Férje még aznap megbékélt vele. E csodás esemény emlékéreAngelika azon a helyen, ahol a fogadalmat tette kõoszlopra állíttatta a Piétát. Ezután fõként aszszonyok és leányok jártak ide imádkozni, a szobor is vándorolt, végül visszatért eredeti helyére.
A fácános kert bõvítésekor oszlopon álló Piétát elkerítették, így a hívõk csak távolról láthatták. Nepomuki Szent János ünnepén, 1732. V. 16-án a plébániatemplomból a szokásos körmenet indult a hídon álló Nepomuki Szent János szoborhoz. A zászlóvivõ kezdeményezésére egyszer csak áttörték a kerítést. A tömeg a Piétához tódult, énekeltek és imádkoztak körülötte. Ezt követõen sok csodás gyógyulásról adtak
hírt.
Itt lépnek be a történetbe a pálosok: a magyarországi rendtartomány 1732. szeptember 15-i ülésén a tartományfõnök javasolta, hogy sürgessék Esterházy Imre (1663-1745) esztergomi érseknél a sasvári Piéta kegyszobor csodáinak kivizsgálását. A kánoni vizsgálat eredményeként 1732. október 18-án kelt dekrétumában Esterházy Imre esztergomi érsek engedélyezte a szobor tiszteletét. Ezt követõen november 9-én ünnepélyes transzláció (áthelyezés) során vitték vissza az idõközben elzárt szobrot eredeti helyére, a templom keleti oldalán ma is álló háromszög alaprajzú képházba. Ezen az alkalmon 25 ezer zarándok
vett részt. A Pálosok ezt követõen kezdeményezték, hogy a kegyhely a gondozásukba kerüljön. Ez
1733. április 3-án történt meg. A kegyhely létrejöttében és a kultusz kibontakozásában komoly szerepet játszott a hittérítés és a rekatolizáció szándéka is. A mai kegytemplom és kolostor építése 40 évig tartott (1736-1776). Serfõzõ Szabolcs disszertációja részletesen ismerteti az építkezést, ami azért is különösen érdekes, mert a váci Barátok temploma is rendházzal együtt épült. A sasvári kegytemplom építésze (architectus) Vépi Máté (1710-1747) pálos szerzetes volt.. A kegytemplomot 1762. augusztus 12-én
szentelték fel, 15-én volt a Piéta átvitele (transzláció) az új, vörös márvány fõoltárra. A kegytemplom
és kolostor építését Esterházy Imre esztergomi érsek-prímás, majd halálát követõen Mária Terézia és férje I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár támogatta. Érdekes, hogy Galánthay gróf Esterházy Imre pálos szerzetes (fõperjel) volt, késõbb 1706-1708 között váci püspök, 1725-tõl esztergomi érsek és mint említettük, Õ engedélyezte 1732-ben a kegyszobor tiszteletét. Õ koronázta meg Mária Teréziát 1741. június 25-én. 1786-ban a pálos rend eltörlése után az egyházmegye papjai gondozták a kegyhelyet, a kegytemplom Sasvár plébániatemploma lett.Trianon után, Csehszlovákia megalakulását követõen XI. Pius pápa a Fájdalmas Szûzet a szlovákság patrónájának nyilvánította (Patrona Slovakiae). 1924-tõl a szalézi rend õrízte a kegyhelyet.1964-ben a kegyszobor négyszáz éves ünnepén VI. Pál pápa a sasvári templomnak bazilikai rangot adott (basilica minor). Sasvár búcsúja a Fájdalmas Szûz ünnepe, szeptember 15.
A szalézi szerzetesek 1990-ben újra visszatérhettek Sasvárra.
A Barátok temploma
A templom kapujának háromkaréjos záródású boltívén „kõbe vésve” olvasható a kezdet és befejezés dátuma: 1721. május 8. és 1760. május 10. Korábban épült tehát, mint a sasvári pálos templom és kolostor, de a közel negyven évig
tartó építkezések hatással lehettek egymásra. A Ferencesek Althann Mihály Frigyes püspök hívására
1719-ben, Szent Kereszt feltalálásának ünnepén érkeztek Vácra. Ezért lett a templomuk is Szentkeresztre szentelve. A templom és rendház nagyrészt gróf Koháry István (1649-1731) adományából épült. A szentély már 1726-ban kész volt, még Koháry halála elõtt 1729 karácsonyán elkészült a gyönyörû háromszintes fõoltár. A torony és a rendház szentély felöli oldala 1738-ban már állt. Ez a Kálvária építésének ideje
is. Érdekes megfigyelni a Kálvária és a Barátok tornyán lévõ kõbábos korlátok hasonlatosságát.
Néhány további dátum 1760 után: 1761-ben mellékoltárok, 1765-ben orgona készül, 1766- ban – Migazzi idején – szentelte fel Salbeck Károly segédpüspök, 1767-ben Vitus fráter szószéket készít, 1768-ban állítják föl a szenvedõ Üdvözítõ és Fájdalmas Szûz fából készült szobrát. A sor végére illik, ahogy több forrás is írja: 1770 körülre becsülhetõ a templom elõtti Piéta felállítása. (Dercsényi-Granasztói: Vác, Pest megye mûemlékei)
Váci Piéta.
Nem tudom ki írta a bevezetõben idézett tájékoztató táblát. Az eddigiekbõl kiderül, hogy a fából készült sasvári Piéta kegyszobor 1564 elõtt már létezett, Bakics Angelika fogadalomból csupán kõoszlopra helyeztette. A váci Piéta (másolat) készítésének 1800-as évek elejére helyezett idõpontja is csak a kis táblán szerepel. A tábla az 1960-as fényképen még nem látható. Az 1900-as évekbõl származó rajzon a mai Géza király téren elõtérben a Szent Sebestyén szobor, a tér közepén a pestisjárvány emlékéreállított kõkereszt, hátrébb a Barátok fõhomlokzata jobb sarka elõtt az elkerített Piéta szobor áll. Mára csak a Piéta maradt a helyén. Szent Sebestyén ma a Migazzi téren van, a keresztet 1969- ben a templom homlokzata elé állították. Miért került erre a helyre a Piéta? Többször megálltam a téren és kerestem a választ. Úgy gondolom, az volt a szándék, hogy a Piéta szobor a Barátok
homlokzata jobb sarka és a torony egyenesébe essen. Távolabbról nézve a szobor mögött égre mutatóan, kereszttel megkoronázva ott magasodik a torony: Szûz Mária fájdalmával szemben a feltámadásra utal. A Piéta fõ nézete Kelet felé tájolt. A helyszínre és környezetre figyelve más érdekesség is megfigyelhetõ. Feltûnõ a hasonlatosság a Barátok bejárata és a Piéta talapzatának kialakítása között. Ami közös: a markáns hármas voluta a Barátok bejárata kõkeretén és a Piéta talapzatán. A bevésett dátum szerint a kõkeret 1760-ban már állt. Lehet, hogy egy kéz (vagy mûhely) készítette mindkettõt?
Érdekes megfigyelni a kezeket. A váci Piétán
Krisztus jobb keze élettelenül lóg, bal keze a derekán fekszik. Mária jobb keze Krisztus feje alatt, bal keze Krisztus bal karján van. Így van ez a sasvári kegyszobornál is. A sasvári kegytemplom elõtti szobornál Mária bal keze Krisztus mellkasán, a seb közelében van. Rómában vettem anno egy könyvet, melyben 150 kép van minden irányból Michelangeló Pietájáról. Megnéztem a kezeket Michelangelónál is: Krisztus jobb keze félig ernyedten lóg, bal karja Mária ölében, kézfeje szinte érinti a combját. Mária jobb keze Krisztus jobb válla alatt, a bal kezével kifelé mutat. Dr. Stella Leontin szerint ez a kéztartás némán mondja ki: Legyen meg a Te akaratod!
Karcsú Antal Arzén (1827-1893) váci ferences házfõnök és Vác városának történetírója volt. Megnéztem mit írt Õ a Piétával kapcsolatban: „A templom elõtti téren a Fájdalmas Bold. Szûz szobrát is kerítéssel látta el (mármint Karcsú), s azt be is festette, 20 frtba kerülvén az egész. Ez nem tetszett a szomszédházban lakó zsellér-néném asszonyéknak, mert nem ülhettek többé oda a sz. szobor padszerû alapjára az õ letyepetyés
tereferéik ûzésére…”
Karcsú vadgesztenye, akác és gyümölcsfákat ültetett. Említi, hogy Bolgár Lajos orvostudor és városi „physicus” 7 szomorú körösfát (kõrisfát) ajándékozott és ezt elültették a kerítésen belül a Piéta szobor köré.
Bognár Ottilia úrnõ, a megboldogult Ulrich Károly székesegyházi karnagy özvegye 1887-ben befestette és több helyen bearanyoztatta(!) a Piétát. Emlékszem, hogy Horváth Tibor is talált festéknyomokat a Kálvária szobrain, tehát eredetileg azok is színezettek voltak. Karcsú említi azt is, hogy hosszú ideig tartott, amíg a templom elõtti tér kialakult. Több egyezkedés és levelezés volta püspök földesúrral, hogy elsõ rendházuk telkét megkaphassák. A ferencesek indoka: stációkat, szobrokat kívánnak elhelyezni a templom elõtti teresedésen a hívek lelki épülésére. Kérték a hozzájárulást azért, hogy az utókor elõtt igazolni tudják, hogy a telket „nem alattomosan, hanem a földesúr törvényes beleegyezésével nyerték.”
Ki lehetett a szobrász? Bónisné Wallon Emma említi, hogy a Barátok alapkövébe helyezett iratban szerepel Urbán Lincz, az 1731-benalapított kõmûves és kõfaragó céh vezetõjének neve. Említi Windischbauer Gáspárt, aki dolgozhatott a templom kõfaragó munkáin, de 1745-ben meghalt, így az 1770 körül készített Piétát nem csinálhatta. Az oltárokon dolgozott 1761-tõl Hebenstreit József pesti szobrász. A Szentháromság
oszlop 1750-55 között készült (feltételezett alkotója Conti Lipót Antal), a Kõszentes híd és Nepomuki Szent János szobra 1953-ban, a többi szobor 1758-59 között készült, Bechert József is dolgozott rajta. Bechert készítette a Székesegyház fõhomlokzatán álló szobrokat is, melyek szintén az 1770-es évek körül készültek (Inceptum MDCCLXIII. – Perfectum MDCCLXXVII.) Talán Bechert József?
Krisztus és Szûz Mária fején a korona a szenvedés megdicsõítése. Minden bizonnyal a két koronát aranyoztatta be Bognár Ottilia 1887-ben. Mária arcán hatalmas könnycseppek gördülnek le. A váci Piéta emelkedett és emberi egyszerre.
Szalay Ákos
a.szalay@dunaweb.hu
Felhasznált irodalom:
- Boross Nóra-Várhegyi István: Budaörs keresztjei (2010)
- Medvigy Mihály: A vatikáni Péter-bazilikák életrajza (A Magyar
Kegyes Tanítórend Kiadása, Budapest 1998) 39. oldal
- Michelangelo. Pietà, (150 Photograps and Commentary by
Robert Hupka, 1975)
- A gondviselés kezében (Magyar Máltai Szeretetkórház, Vác
kiadványa; összeállította: Szabados Imre Anzelm ferences, 33.
oldal
- Kereszt által jött a feltámadás (Balassagyarmat 2011, Szerkesztette:
Dr. Stella Leontin és Hanusi Attila) 177. oldal
- „Világ világa, virágnak virága…”, Ómagyar Mária-siralom,
bemutatja Vízkelety András (Európa könyvkiadó, Budapest,
1986)
- Ómagyar Mária-siralom, Keresztúry Dezsõ tanulmányával,
Szalay Lajos rajzaival (Helikon Kiadó, 1982)
- Bálint Sándor-Barna Gábor: Búcsújáró magyarok, A magyarországi
búcsújárás története és néprajza (Szent István Társulat,
1994)
- Magyar Katolikus Lexikon (www.lexikon.katolikus.hu)
- Dr. Szilárdfy Zoltán: Ikonográfia – Kultusztörténet. Képes tanulmányok.
Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 117-123.old.
- Serfõzõ Szabolcs: A sasvári pálos templom és kegyszobor kultusza
a 18. században (ELTE Bölcsésztudományi Kar, Doktori
disszertéció, 2007)
- Pest Megye Mûemlékei II., Akadémiai Kiadó, Budapest 1958,
(Szerkesztette: Dercsényi Dezsõ), 273. oldal Géza király tér, 318.
oldal Piéta
- Dercsényi Dezsõ – Granasztói Pál: Vác (Mûszaki Könyvkiadó,
Budapest 1960)
- Karcsú Antal Arzén: Vácz város története I-IX. kötet, Vácz
1880-1888 (CD-ROM-kiadás, szerkesztette: Zomborka Márta,
2000.)
- Vác mûvészete a XVIII. században (Bónisné Wallon Emma,
Budapest, 1935) 52-55. oldalak
- Dr. Varga Lajos: A Váci Egyházmegye történeti földrajza (Váci
Egyházmegyei Hatóság, 1997)
- Héjjas Pál-Horváth M. Ferenc: Vác, régi levelezõlapok 1896-
1950
A vendég miniszterek is hallatták szavukat, majd sor került az együttműködési megállapodás aláírására. Fekete Péter búcsúzóul nem mondta el az előre megírt beszédét, demonstrálva azt, hogy egymás megértéséhez nincs feltétlenül szükség szavakra. Szlovákia soron következő elnökséghez sok sikert kívánt, és kérte, hogy hívjanak minket, alkossunk együtt.
A műsorszámok fergeteges hangulatot varázsoltak, változatosságukkal magával ragadták a szemlélőt.
Kft.
