májusi eső aranyat ér

Sokszor hallottuk az öregektől: májusi eső aranyat ér, fiam! Mit is jelent ez? A virágzás utáni időszakot, amikor a termés fejlődik, amikor nagy szükség van a megfelelő mennyiségű csapadékra, hogy a gazdák be tudják majd takarítani a jó termést, így nekünk is kerüljön majd bőségesen az asztalra a friss gyümölcsből, zöldségből, kenyérből.
Mi jellemző erre a hónapra? Május hónap átlagos középhőmérséklete: 15,6 Celsius-fok, az átlagos csapadékmennyiség: 63 mm, napsütéses órák száma: 239. Mi is az eredete a hónap elnevezésének? Maja istennőről nevezték el a hónapot. A maius szó jelentése: nagyobb, idősebb. A szántó-vető rómaiak feszülten töltötték a májust; tudták, hogy a gyenge gabona sok veszélynek van kitéve, amíg tömött fejű kalászt hoz. A Lemuriával az ártó szellemeket békítették: káka-babát dobtak a vízbe, hogy megóvják a termést a pusztulástól. A napokig tartó földszentelés-ünnepet körmenet zárta. Mi a néphagyomány? Pünkösd havában legszebb a természet. (Pünkösd havának is szokták nevezni, pedig sokszor esik Pünkösd ünnepe június elejére.) Csalóka azonban a 15,6 fokos középhőmérséklet, mert a fagyosszentek (Szervác, Pongrác, Bonifác, Orbán) is helyet kaptak a naptárban, kárt okozhatnak a kertekben. Régen a várható májusi fagyok miatt a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették.
Egy topolyai népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.
A jeles naphoz időjóslatok is kapcsolódtak: például Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.
Ha Fülöp és Jakab napja (1.) száraz, meleg, megtelik a kamra őszre, ha hűvös vagy nedves, közepes aratás lesz.
Ha Orbánkor (25.) tiszta az ég, édes lesz a szőlő.
Milyen szélsőségeket hozott már május? 1551-ben erdők száradtak el a hőségben. 1585-ben gabonahiány lett az aszály miatt. 1634-ben elverte a jég a termést. 1635-ben elakadtak a lovasok a sárban. 1636-ban körmenetet tartottak esőért. 1640 aszályos májusában nem kelt ki a vetemény. 1682-ben elapadtak kutak. 1700-ban az árpa zöme kirohadt az esőtől. 1712-ben „Magyarország több vidéke az özönvíz képét mutatja, a szőlőkben kiforgatta a tőkéket, és a víz ellepte a szőlők kunyhóit.” 1727 forró májusában „leszüretelt” a jég. 1808-ban kisült a fű a réteken. Az 1822-es aszályban nem lett széna. 1837 hideg májusában elmosta a víz az utakat, jégverés pusztított. 1839-ben felhőszakadások késleltették a munkákat. 1841-ben tönkrement a gabona a cserepes talajban.
(Forrás: Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon.)
Ezek után kíváncsian várjuk, mit hoz idén, 2012-ben a május.

A pálmákról és hasznosításukról

A fásszárú növények között van néhány csoport, melynek tagjait még a növénytanban legjáratlanabb is könnyedén fölismeri. Ki ne tudná, milyen egy fenyõ, egy platán, egy fûzfa vagy éppen egy pálma? A pálmákat pedig nemcsak ismerjük, hanem csodáljuk is. Sudár, elágazás nélküli, oszlop alakú, olykor igen magas törzsük – akár 60 méter! – , hatalmas, zöld levélkoronájuk, látványos virágzataik valóban lenyûgözõek.

A pálmákat nemcsak kinézetük teszi különlegessé és egyedülállóvá a növényvilágban, hanem több rekordert is találunk közöttük. A trópusi esõerdõkben élõ, spanyolnádnak is nevezett rotangpálma nem fejleszt törzset, hanem liánszerû kúszónövény, és szára elérheti a 300 méteres hosszt, mely a leghosszabb a növényvilágban. A közép-afrikai Raphiapálmák levélméretükkel csúcstartók: egyik fajuk levele 25méter hosszú.

Észak-Brazíliában él a barbasszu-pálma, melynek magva 60-70 százalékban tartalmaz olajat. Ennek a növénynek a jelentõsége a második világháború alatt nõtt meg, amikor az USA zsiradékszükségletei miatt intenzíven kezdték termeszteni.

A „legigazibb” pálma a kókuszpálma. Ez a 30 méter magasra is megnövõ faj mindenfelé elterjedt a trópusokon. Gazdasági jelentõsége igen nagy. Csonthéjas termése a kókuszdió, mely egy kemény rostos külsõ héjból és egy még keményebb belsõ kõmagból áll. A kõmag belsejében található az igazi érték: a fehér kókuszbél és a kókusztej. Ezek lényegében energiadús, cukorban gazdag raktáranyagok, melyek a kõmagban lévõ, fiatal pálmaembriót táplálják a csírázás megindulásakor.

A kókuszpálma csak 10 éves korára válik ivaréretté: ekkor hozza az elsõ virágzatokat a törzs csúcsán a levelek között.A legnagyobb fán növõ termést hozza, éppen ezért általában a pálmák törzse nem képes olyan vaskosra nõni, mint pl. egy tölgyfáé. A pálmák törzse nem belülrõl vastagszik. A törzscsúcsán találunk egy hatalmos rügyet, az ún. tenyészõkúpot, melynek sejtjei olyan intenzíven

Az olaj- és kókusz pálma mellett a harmadik legjelentõsebb pálmafaj a datolyapálma, melynek tervszerû osztódnak, hogy képesek kialakítani a pálmatörzset, sõt ebbõl az óriásrügybõl fejlõdnek ki a hatalmas, csúcsálló levelek is. Habár a pálmák törzse általában nem olyan vastag, mint a lombos fák belülrõl vastagodó törzse, mégis nagyon kemény, ellenálló és rugalmas, mert sok szilárdító rostnyalábot tartalmaz.

A pálmák nemcsak szépek, rendkívül hasznosak is.

A pálmák ezer haszna.

A termesztésérõl már Kr. e. 6000-bõl vannak régészeti bizonyítékok. Dél-nyugat-Ázsia legfontosabb élelmiszernövénye, hiszen a sivatagos területeken semmilyen más növény nem él meg. A datolyapálma teszi lehetõvé, hogy az ember számára az oázisok lakhatóak legyenek. A datolyapálma túlélésének titka, hogy gyökerei rendkívül mélyre nyúlnak, ahol már találnak vizet.

Habár a pálmákat fáknak szoktuk nevezni („pálmafa”), lényegesen különböznek a valódi, lombos fáktól (pl. tölgy, bükk, cseresznyefa). Míg ezek törzsében végighúzódik egy sejtréteg, mely osztódni képes sejtekbõl

áll, és ez évrõl-évre belülrõl vastagítja a törzs kerületét, addig a pálmák törzsében ilyen osztódó sejtréteget nem találunk.

 Minden testrészük hasznosítható az ember számára: a gyökérzet (gyógyászati termékek, kötél), a törzs (építõanyag, bútor, zsineg, cukor, keményítõ, bor), a levélzet (tetõborítás, rostanyagok,kötél), a virágzat (cukor, só, gyógyszerek), a termés (cukor, olaj) és a magvak (olaj, apró használati tárgyak – pl. gombok – faraghatók belõlük). Az olajat adó pálmák közül kétségkívül az olajpálma a legismertebb. Ez a világgazdaság egyik legjelentõsebb zsiradéktermelõ növénye. Nyugat-Afrikából származik, de mára minden trópusi terü-

leten termesztik. Értékessége abban rejlik, hogy termése és magva is bõséges olajtartalmú.

Egy fán egy évben több virágzat is kialakul.  Maldív-szigeteken élõpálmafaj egy-egy virágzatban 8-10 dió fejlõdik. Az érett maldívdió-pálma termése több mint fél méter átmérõjû és 30 kilogrammnyi tömegû is lehet.

-kókuszdiók belsejébõl ki kell szedni a kõmagot– ez kerül forgalomba –, azonban a kemény, rostos külsõ termésfal eltávolítása nem egyszerû. A leggyakorlottabb kókuszdiófejtõk egy nap alatt akár kétezer kõmagot is képesek kiszabadítani. A kókuszpálma rostjait is hasznosítják: belõle durva, de igen ellenálló futószõnyegeket, ún. kókuszszõnyeget készítenek.

A datolyapálma kétlaki növény, vagyis külön termõs (termést érlelõ) és porzós (virágport terme-

lõ) példányai vannak (termõs = nõpéldány; porzós= hímpéldány). Az oázisokban természetesen nõ-

példányokat termesztenek, a megporzáshoz egy oázisban elegendõ egy hímpéldány is. Sõt egyes

helyeken nem is nevelnek hímpéldányokat, hanem a nõpéldányok megporzásához csak levágott por-

zós virágzatokat vásárolnak, és ezeket aggatják a termõs virágzatok közé.

Az Dél-Ázsiában elterjedt palmira-pálma talán a csúcstartó pálmafaj hasznosítási módjainak számát tekintve. Egy õsi indiai költemény – mely ezt a fát dicsõíti – 801 (!) hasznosítási módját énekli meg. Helyszûke miatt ennek fölsorolását itt mellõzzük, de néhány jelentõsebbre kitérünk.

Megszárított leveleire már jóval azelõtt írtak, mielõtt Kínában föltalálták a papírt. Virágzatából 80

százalékos cukortartalmú nedv nyerhetõ. Ezt az igen sûrû cukoroldatot megerjesztve készítik a

toddyt, mely Dél-Ázsiában igen kedvelt szeszesital.

„Nagy kényelemben töltheti életét az a

hajótörött, akit pálmafélékkel benépesített lakatlan szigeten vet partra a hullám. Raphia-pálma rostjaiból – a rafiából – szõtt szövetbõl varrott ruhába öltözhet, a tengerparton kókuszpálma levelének gerincébõl és a pálma törzsébõl készült házban lakhat. […] Nádpálmából készülhet összes bútora (székek, ágy, polcok) éppúgy, mint kosarai vagy élelmiszertárolója. Parázson megsütheti a pálmák gyümölcseit vagy rügyeit, az ételt pálmavirágból nyert sóval ízesítheti, kivéve, ha szívesebben enne pálmaféregbõl (egy pálmatörzsben élõ bogár lárvájából) készült fogást pálmaolajmártással. Étkezés elõtt pálmanedvbõl erjesztett pálmabort kortyolhat, befejezésül édes gyümölcsöket –kókuszt, datolyát – vagy pálmanedvbõl nyert cukorral édesített süteményt ehet.” 

(Larousse – A természet enciklopédiája II. )

Szabó Gáborpiarista papnövendék

FIZIOGNÓMIA

-azaz miért van hétmilliárd embernek hétmilliárd féle arca? A fiziognómia virágkorát a XVIII. században élte, az ezt követő két évszázadban a fiziognómia azonban inkább társtudományként élt tovább, részét képezve az orvostudománynak, az evolúciós elméletek-nek, a kriminalisztikának és a pszichológiának is.  A  svájci evangélikus teológus, Johann Kaspar Lavater a fiziognómiát egy isteni bölcsesség által irányított, tévedhetetlen kapcsolatrendszernek nevezte, metafizikai és vallási alapokra helyezve a tudományt. Feltétlenül szólnunk kell Felvinczi György kolozsvári unitárius íróról, aki a XVIII. század végén fordította le a IX. század elején keletkezett Regimen sanitatist, amely a salernói iskola orvosi-fiziognómiai szabálygyűjteménye volt. A Regimen ekkorra már egész Európában ismertté vált, a  mű magyar nyelvű megjelenését pedig Erdélyben is nagy lelkesedéssel fogadták. Felvinczi később maga is írt fiziognómiai témájú verseket, amelyek kiemelik, hogy saját hibáink tudatosítása segít a jó irányba történő változásokban. Felvinczi újra és újra felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a szakértő szem bárkit képes objektívan és gyorsan megítélni:

“Ugy vigyázz hát magadra járás' kelésedben,

Szemben találkozásod velem hogy tartsd lesben,

Mert ha mellettem el-mégy akár melly szép testben

Természeted kimondom tsak egy rövid versben.”

Cesare Lombroso, a XIX. századi fiziognómiát a kriminológia területére emelte be: műveiben leírja a biológiailag bűnöző alkatot, a testi és pszichikai kapcsolatokat. Lombroso elmélete óriási hatással volt egész Európára, s rendszerét a rendőrség a mai napig alkalmazza. Az 1930-as években az Egyesült Államokbeli Edward Vincent Jones bíró fedezte fel (újra) a fiziognómiát, amikor rájött, hogy a vádlottak testtartása, alkata, arcvonásai, arckifejezése és testbeszéde, valamint személyiségük között szoros összefüggés van. Rendszere karakterológia néven vált ismertté, s immár nyolcvan éve használatos az amerikai igazság-szolgáltatás különböző területein. Napjainkban a fiziognómiát számos területen alkalmazzák világszerte. Az Egyesült Államokban önismereti tréningeket tartanak, sales-munkakörben dolgozókat tanítanak meg arra, miként lehet az arcvonásokból következtetni arra, ki hogyan hoz döntéseket, kockázatvállaló, vagy megfontolt-e, szereti-e a sok információt, vagy a rövid, lényegretörő ismeretőket kedveli. Francia-országban a fiziognómia morfopszichológia néven ismert és terjedt el, Németországban és Ausztriában nagyon sok természetgyógyász alkalmazza, de használják az arcvonástant munkaerőfelvételnél is, hiszen, egy cég számára nagyon fontos, hogy alkalmazottai sikeresen végezzék munkájukat, márpedig egy nem megfelelő munkakör ezt lehetetlenné teheti. Ilyenkor segíthet a fiziognómus, aki az állásinterjún felméri, milyen képességekkel rendelkezik az állásra jelentkező, és javaslatot tesz arra, mely munkakörben érvényesíthetné azokat legjobban a potenciális új munkaerő.                                                              Gyarmati Orsolya