Ami közművekből látszik

A Magyar Értelmezõ Kéziszótár szerint a közmû: a lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló, közületi tulajdonban és kezelésben lévõ mûszaki létesítmény. A közmûvek: szenny- és csapadékvíz csatornák, víz és gázvezetékek, az elektromos és távközlési ellátás hálózatai, távfûtés. Jellemzõen föld alatt helyezkednek el, csak a fedlapjaik, szerelvényeik látszanak és az a kis tábla a házfalakon mely a vezetékek/szerelvények

helyét jelöli. Ami látszik: aknafedlapok, víznyelõk, tetõlefolyó bekötések, tûzcsapok, falikarok, lámpaoszlopok, elzáró szerelvények, telefonfülkék.

Vácott a „Védett értékek törzskönyve” a következõ közmûtartozékot tartalmazza:

Bódenlósz öntöttvas csatorna fedlap, Magy. Kir. Távbeszélõ-hálózat fedlapja, lámpaoszlopok, falikarok, régi tûzcsapok. Adalékok Vác közmûellátásához:

Vác ma is használt közmûellátásának gerince Karay-Krakker Kálmán polgármestersége idején (1924-1935) épült ki. A Városkultura 1934. évi kettõs számát Vác városának szentelték. A Polgármester írta az elõszót, írt benne többek közt: Váczy-Hübschl Kálmán, Markó József, Andor György (Vác vízvezetéke), Zarka

Elemér (Vác csatornázása), Lesenyei (Linhardt) József (Vác város szennyvízkezelése).

A vízvezeték építés gondolata már 1906-ban felvetõdött. A víznyerõ helyet a Buki-szigeten találták meg. Zarka Elemér „kir. mûsz. tan.” 1912-ben elkészítette a vízvezeték tervét, de ez az I. világháború miatt nem valósult meg. A vízkivételi mû, szivattyúgépház és az ellátó vezetékrendszer 1928-ra készült el. A Bukiszigeteken lévõ vízmû gépházat és lakóépületet Váczy-Hübschl Kálmán tervezte, helyi védelem

alatt áll (Törzskönyv 5.3). Vác vízellátása mára további vízbázisokkal és ellátó vezetékekkel egészült ki.

Vác csatornázása elválasztott rendszerû, vagyis külön szennyvíz- és külön csapadékvíz csatornát létesítettek.

Az iker szennyvíz fõgyûjtõ a Duna-parton, majd a Gombás-patak keresztezését követõen Ligetben halad. Mérete a Ligetben: 2 db 60 cm belméretû beton csõ. Befogadó a Derecske-dûlõben lévõ biológiai szennyvíztisztító telep (Hétkápolna mellett). Az elsõ szennyvíztisztító ún. OMS kutakkal létesült és  Magyarország elsõ tisztítótelepe volt. A belvárosi Duna-szakaszon (Börtön és Gombás patak közt) három csapadékvíz kitorkollás vezet a Dunába: Mátyás király utca (85/145 cm), Fürdõ utca (100/170 cm), Bajcsy-

Zsilinszky utca (80/140 cm). Az elektromos ellátás kiépítésérõl 1904-ben kezdtek tárgyalásokat a Ganz gyárral. A város költségén kiépített hálózatot a Ganz gyárnak 20 évre bérbe adták. A földgázellátás és a távhõellátás kiépítése 1972-tõl kezdõdött meg. A kiegyezéssel egyidejûleg, 1867. május 1- jén a magyar postaszervezet kivált az osztrák postából és Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közintézmény lett. 1881-ben Puskás Tivadar és fivére megnyitotta Budapesten az elsõ magyar telefonközpontot. Baross Gábor miniszter 1887-ben egyesítette a postát és a távírdát, 1888-ban pedig államosította és a posta szervezetébe

integrálta a telefonszolgáltatást. Ma több távközlési szolgáltató is mûködik.

Bódenlósz, Vác. Bódenlósz József és Fiai Vasöntöde 1913-ban létesült. A Budinszky-Bódenlósz Vasöntöde

és Radiátorgyár 1923-tól kezdõdõen vált jelentõssé,a huszas évek végén 200 fõ dolgozott itt. A gyár az egykori Temetõ út (ma: Naszály út) 18. számú ingatlanon volt. Érdekesség, hogy a Bódenlósz gyárban gyakornokoskodott 1924- 25-ben Haris Béla mérnök-ezredes (1901-1979). Tabán csatornázási terveinek készítésekor felmértem és lerajzoltam egy Bódenlósz fedlapot. Ilyen fedlapok beépítését tartalmazta a

terv is. A kör alakú öntöttvas fedlap 620 mm átmérõjû, 2 db 20 mm-es kiemelõ lyuk található rajta. Felirata: Bódenlósz, Vác. A városban sok helyen látható, a fõutca felújítása során is megóvásra és visszaépítésre kerültek.

A szennyvízelvezetés általában elmarad a vízellátástól. Ez az ún. „közmû olló”. Vácott kis MAGY. KIR. TÁVBESZÉLÕ- HÁLÓZAT Az általam ismert egyetlen váci „királyi” fedlap a Görgey utcában, a Posta mellett található. Pesten az Alkotmány utcában, Budán a Várkert Bazár elõtt és Kolozsváron is láttam ilyen

fedlapot. A Görgey utca felújításakor egy rövid idõre eltûnt, de szellemes módon került vissza:

egy nagyobb fedlapba lett behelyezve és megõrízve. TEUDLOFF-DITTRICH BUDAPEST Ez a felirat és a TD monogram szerepel az 1928-ból származó földfeletti tûzcsapokon.

Walser Ferenc 1858-ban kezdte meg önálló mûködését Budapesten, majd 1870-ben 200 munkással  gyártelepet alapított. Gyárából egymás után kerültek ki a jobbnál jobb tûzoltófecskendõk. Csak  Magyarországon eladott fecskendõinek a száma elérte a 12 ezret. Szállított a Balkánra, Kis-Ázsiába, Törökországba és az Amerikai Egyesült Államokba is. A gyár 1897- ben a Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Részvénytársaságba olvadt, majd l913-tól Teudloff- Dittrich Budapesti Armatúra Szivattyú- és Gépgyár

Részvénytársaság néven szerepelt. 1931-ben profilját a MÁVAG Gépgyár vette át.

Vácott – egyre fogyatkozva – kékre, pirosra festve láthatók a TEUDLOFF-DITTRICH tûzcsapok.

Szalay Ákos

a.szalay@dunaweb.hu

Felhasznált irodalom:

– Magyar Értelmezõ Kéziszótár (1550 oldal, 8 cm vastag), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 790-791 oldal

– Városkultúra, Vác, VII. évfolyam 19-20. szám, 1934. november 10 (Váczy-Hübschl Kálmán, Andor György,

Zarka Elemér irásai)

– www.vacarhivum.hu, a Karay-Krakkerek c. kiállítás tablói

– Vác története II. (Studia Comitatensia 14), Szentendre, 1983

– Vác, belváros RRT. Közmûtervezési munkarész, 1992. II. hó (FÕMTERV, Tsz.: 221.038), közkutak, közmû szerelvények

fényképei

– Tabán városrész útépítés, csatornázás, 1992. V. hó (FÕMTERV, Tsz.: 22.91.464) Bódenlósz csatorna aknafedlap felmérése

– www.vac.hu, Védett értékek törzskönyve, 15. Kiegészítõ elemek, 15.1 Bódenlósz öntöttvas csatorna fedlap, 15.2,

Magy. Kir. Távbeszélõ-hálózat fedlapja 15.8, lámpaoszlopok, falikarok 15.11 Régi tûzcsapok

– www.magyar-tuzolto.hu