A pálmákról és hasznosításukról

A fásszárú növények között van néhány csoport, melynek tagjait még a növénytanban legjáratlanabb is könnyedén fölismeri. Ki ne tudná, milyen egy fenyõ, egy platán, egy fûzfa vagy éppen egy pálma? A pálmákat pedig nemcsak ismerjük, hanem csodáljuk is. Sudár, elágazás nélküli, oszlop alakú, olykor igen magas törzsük – akár 60 méter! – , hatalmas, zöld levélkoronájuk, látványos virágzataik valóban lenyûgözõek.

A pálmákat nemcsak kinézetük teszi különlegessé és egyedülállóvá a növényvilágban, hanem több rekordert is találunk közöttük. A trópusi esõerdõkben élõ, spanyolnádnak is nevezett rotangpálma nem fejleszt törzset, hanem liánszerû kúszónövény, és szára elérheti a 300 méteres hosszt, mely a leghosszabb a növényvilágban. A közép-afrikai Raphiapálmák levélméretükkel csúcstartók: egyik fajuk levele 25méter hosszú.

Észak-Brazíliában él a barbasszu-pálma, melynek magva 60-70 százalékban tartalmaz olajat. Ennek a növénynek a jelentõsége a második világháború alatt nõtt meg, amikor az USA zsiradékszükségletei miatt intenzíven kezdték termeszteni.

A „legigazibb” pálma a kókuszpálma. Ez a 30 méter magasra is megnövõ faj mindenfelé elterjedt a trópusokon. Gazdasági jelentõsége igen nagy. Csonthéjas termése a kókuszdió, mely egy kemény rostos külsõ héjból és egy még keményebb belsõ kõmagból áll. A kõmag belsejében található az igazi érték: a fehér kókuszbél és a kókusztej. Ezek lényegében energiadús, cukorban gazdag raktáranyagok, melyek a kõmagban lévõ, fiatal pálmaembriót táplálják a csírázás megindulásakor.

A kókuszpálma csak 10 éves korára válik ivaréretté: ekkor hozza az elsõ virágzatokat a törzs csúcsán a levelek között.A legnagyobb fán növõ termést hozza, éppen ezért általában a pálmák törzse nem képes olyan vaskosra nõni, mint pl. egy tölgyfáé. A pálmák törzse nem belülrõl vastagszik. A törzscsúcsán találunk egy hatalmos rügyet, az ún. tenyészõkúpot, melynek sejtjei olyan intenzíven

Az olaj- és kókusz pálma mellett a harmadik legjelentõsebb pálmafaj a datolyapálma, melynek tervszerû osztódnak, hogy képesek kialakítani a pálmatörzset, sõt ebbõl az óriásrügybõl fejlõdnek ki a hatalmas, csúcsálló levelek is. Habár a pálmák törzse általában nem olyan vastag, mint a lombos fák belülrõl vastagodó törzse, mégis nagyon kemény, ellenálló és rugalmas, mert sok szilárdító rostnyalábot tartalmaz.

A pálmák nemcsak szépek, rendkívül hasznosak is.

A pálmák ezer haszna.

A termesztésérõl már Kr. e. 6000-bõl vannak régészeti bizonyítékok. Dél-nyugat-Ázsia legfontosabb élelmiszernövénye, hiszen a sivatagos területeken semmilyen más növény nem él meg. A datolyapálma teszi lehetõvé, hogy az ember számára az oázisok lakhatóak legyenek. A datolyapálma túlélésének titka, hogy gyökerei rendkívül mélyre nyúlnak, ahol már találnak vizet.

Habár a pálmákat fáknak szoktuk nevezni („pálmafa”), lényegesen különböznek a valódi, lombos fáktól (pl. tölgy, bükk, cseresznyefa). Míg ezek törzsében végighúzódik egy sejtréteg, mely osztódni képes sejtekbõl

áll, és ez évrõl-évre belülrõl vastagítja a törzs kerületét, addig a pálmák törzsében ilyen osztódó sejtréteget nem találunk.

 Minden testrészük hasznosítható az ember számára: a gyökérzet (gyógyászati termékek, kötél), a törzs (építõanyag, bútor, zsineg, cukor, keményítõ, bor), a levélzet (tetõborítás, rostanyagok,kötél), a virágzat (cukor, só, gyógyszerek), a termés (cukor, olaj) és a magvak (olaj, apró használati tárgyak – pl. gombok – faraghatók belõlük). Az olajat adó pálmák közül kétségkívül az olajpálma a legismertebb. Ez a világgazdaság egyik legjelentõsebb zsiradéktermelõ növénye. Nyugat-Afrikából származik, de mára minden trópusi terü-

leten termesztik. Értékessége abban rejlik, hogy termése és magva is bõséges olajtartalmú.

Egy fán egy évben több virágzat is kialakul.  Maldív-szigeteken élõpálmafaj egy-egy virágzatban 8-10 dió fejlõdik. Az érett maldívdió-pálma termése több mint fél méter átmérõjû és 30 kilogrammnyi tömegû is lehet.

-kókuszdiók belsejébõl ki kell szedni a kõmagot– ez kerül forgalomba –, azonban a kemény, rostos külsõ termésfal eltávolítása nem egyszerû. A leggyakorlottabb kókuszdiófejtõk egy nap alatt akár kétezer kõmagot is képesek kiszabadítani. A kókuszpálma rostjait is hasznosítják: belõle durva, de igen ellenálló futószõnyegeket, ún. kókuszszõnyeget készítenek.

A datolyapálma kétlaki növény, vagyis külön termõs (termést érlelõ) és porzós (virágport terme-

lõ) példányai vannak (termõs = nõpéldány; porzós= hímpéldány). Az oázisokban természetesen nõ-

példányokat termesztenek, a megporzáshoz egy oázisban elegendõ egy hímpéldány is. Sõt egyes

helyeken nem is nevelnek hímpéldányokat, hanem a nõpéldányok megporzásához csak levágott por-

zós virágzatokat vásárolnak, és ezeket aggatják a termõs virágzatok közé.

Az Dél-Ázsiában elterjedt palmira-pálma talán a csúcstartó pálmafaj hasznosítási módjainak számát tekintve. Egy õsi indiai költemény – mely ezt a fát dicsõíti – 801 (!) hasznosítási módját énekli meg. Helyszûke miatt ennek fölsorolását itt mellõzzük, de néhány jelentõsebbre kitérünk.

Megszárított leveleire már jóval azelõtt írtak, mielõtt Kínában föltalálták a papírt. Virágzatából 80

százalékos cukortartalmú nedv nyerhetõ. Ezt az igen sûrû cukoroldatot megerjesztve készítik a

toddyt, mely Dél-Ázsiában igen kedvelt szeszesital.

„Nagy kényelemben töltheti életét az a

hajótörött, akit pálmafélékkel benépesített lakatlan szigeten vet partra a hullám. Raphia-pálma rostjaiból – a rafiából – szõtt szövetbõl varrott ruhába öltözhet, a tengerparton kókuszpálma levelének gerincébõl és a pálma törzsébõl készült házban lakhat. […] Nádpálmából készülhet összes bútora (székek, ágy, polcok) éppúgy, mint kosarai vagy élelmiszertárolója. Parázson megsütheti a pálmák gyümölcseit vagy rügyeit, az ételt pálmavirágból nyert sóval ízesítheti, kivéve, ha szívesebben enne pálmaféregbõl (egy pálmatörzsben élõ bogár lárvájából) készült fogást pálmaolajmártással. Étkezés elõtt pálmanedvbõl erjesztett pálmabort kortyolhat, befejezésül édes gyümölcsöket –kókuszt, datolyát – vagy pálmanedvbõl nyert cukorral édesített süteményt ehet.” 

(Larousse – A természet enciklopédiája II. )

Szabó Gáborpiarista papnövendék